A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye levéltárának történetéhez és tevékenységéhez a 19. század második felében

pedig tudjuk, hogy ő volt Debrecen város első ismert levéltárosa, akit „az iratok őrzőjének,, választottak meg.115

Magánosoknál is vannak kint történeti anyagok. Tardi Sándor herpályi birtokosnál 1510-ből Pálóczy Imrénét illető nyugta van, Kábái Szabó István birtokában pedig Bethlen Gábortól nyert eredeti adománylevelek vannak. A furtai Sólyom családnál 1615-ből származó birtoklásra utaló iratok találhatók.116 Mindezek mutatják, hogy a levéltárak tevékenységének legfontosabb részei közé tartozik az iratfelderítés és begyűjtés. Feltehető ugyanis, hogy szép számmal vannak lappangó iratok, melyek hollétéről nem tudunk.117

A levéltári anyagtól elválaszthatatlanok az egyházi levéltárak iratai is. A református egyház iratai között különösen fontosak az egyházlátogatási iratok. A tárgyalt időszakban a bihari egyházmegye községeiről, de más egyházmegye községeiről is szép számú adat gyűlt össze. Statisztikák, összeírások, egyházközségekre vonatkozó iratok színes együttese ez, amelyhez még az egyházközségekre vonatkozó bírósági iratok is csatlakoznak.118 A katolikus plébániák iratanyaga sem mellőzhető az elemzett korszak irategyütteseinek vizsgálatánál. Az anyakönyvek és az egyházlátogatási jegyzőkönyvek mellett a Historia domusok. Ezekben a legrégebbi történeti leírások a 16. század .közepére nyúlnak vissza. Nagyon értékesek a kegyúri iratok és a protocollumok, /jegyzőkönyvek/, amelyekbe a felsőbb rendeleteket és a fontosabb ügyeket is beírták. A plébániák levéltáraiban a számadások, gazdasági iratok mellett sokféle nyilvántartás és egyéb dokumentum található.

Nagyvárad egyike volt az ország legjelentősebb egyházi központjainak. A város kialakítása és fejlődése végig szoros összefüggésben volt a fontos egyházi intézményekkel. Az örök megváltási szerződés a katolikus püspökséggel és káptalannal csak 1882-től érvényesült véglegesen, de az összes hátramaradt jogi kérdést csak 1892-ben tudták rendezni. A nagyváradi káptalan levéltári anyaga és a levéltár tevékenysége kiemelkedő jelentőségű. Különösen fontos itt Viser Lipót munkássága, aki a 18. század végén a káptalani levéltár és a megyei levéltár érdekében színvonalas és korszerű munkát végzett. Szakmai eredményeit Jakó Zsigmond, Főglein Antal és Komoróczy György összegezte.119

A fentebb említett „kintlevőségek” nagy része községi iratanyagokból került elő. Sokszínű irategyüttesek a községi anyagok, s a bennük lappangó darabok előkerülése nagy reveláló erővel hat a kutatókra. Gyakori eset volt, hogy a községek iratainak háború alatti menekítése közben néhány érdekesnek ítélt okmányt a magánosok megmentettek, többen később azokat visszajutatták a levéltárnak, mások viszont jogtalanul elsajátították. Sajnos azt is megállapíthatjuk, hogy a községek kapitalista kori iratai általában szegényesek.120

Hajdű-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.

____________ 155

115 U.o.: 221, 237.

116 U.o. : 159,318, 385.

117 Gazdag I.: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár...i.m... 23., A helytörténetírás...l...i.m. 33.

118 A magyarországi katolikus egyház levéltári anyagának fondjegyzékei. II. /Plébániai Levéltárak „A”/ Szerk.: Dóka Klára., Bp. 1986., 8-9,11.

119 Gazdag I.: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár ...i.m. ..23,40-41., Jakó Zsigmond.: Viser Lipót értekezése a megyei levéltárak lajstromozásáról 1785-ből..Levéltári Közlemények 1957., 151-172., Főglein Antal.: A vármegyei levéltárak II. József korában. L. K. 1957.,83-102..Fleisz János.: Polgárosodás és modernizáció Nagyváradon a századfordulón. In.:Bihari Diéta II.,Szerk.: Matolcsi Lajos., Db.,1999., 102-103.

120 A helytörténetírás ...II... i. m. 287-288.