A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Forrásközlés - Zoltai Lajos: A Hortobágy. Közli: Radics Kálmán

327

Az imént említém, hogy a Hortobágy pusztán domborzatos emelkedés is van bőven. Széles alapú, alacsony kúpalakú halmok. Némelyik alig észrevehetően emelkedik ki 1-1,50 méternyire a síkte- rtiletből; másoknak viszonylagos magassága 3, 4, 5, 6 méter. Átmérőjük 40-60 méter közt váltakozik. Egy sem áradmányi alakulás, hanem valamennyi emberi kéz müve. Messzelátó őrhalmok, még inkább pedig még a kőkorból vagy a legkorábbi historikus nagy népvándorlás idejéből származó hatalmas tumulusok, amelyekbe későbbi századokban is sűrűn temetkeztek. E halmok elhelyezkedésében alig van valamely rendszer vagy tervszerűség. Néhol sűrűbben, másutt ritkábban szóródtak szét. Vannak a nagyobb folyások partjain, avagy partja közelében állók, vannak vizektől távol esők; gyakoriak egy-egy tó vagy fenék szélén lévő halmok is. Megfigyelhető, különösen a Kosi vize környékén, hogy majd minden kanyarulatnál őrködik egy-egy halom, de mindig a kanyarulat külső hajlásánál és sohasem a folyó zugjában vagy szegjében. A legtöbb halom magánosán áll. Látunk aztán elvétve közel egymáshoz két s egy vonalban három halmot. A debreczeni pásztor is ezeket - mint az Alföldön másutt szokás - Kettős-, Hármashalomnak nevezi. Nevezetesebb halmok a hortobágyi pusztán, a mátai részen: Szálkahatom, arczupéterh., Bivalyh., melyre Mátafalva temploma épült. Szeghatárh., Kungyörgyh., Hármash., Kettősh., Bajnokh., melyben honfoglaláskori lovassírt s a Kandrahalom, melyben neolith- kori edényt leltünk. A zárni részen : Árkush., Köveshalom, Csécsfalva temploma fundamentomival, Csécshalma, a Pipások, (négy kis halom az Árkus partján. Újabb kőkorbeli zsugorított csontvázakat rejtő sírokkal.) Faluvéghalma, a mongol-koponyákkal telített Kövesházh., Méhesh., a két Kenderátóh., Nagy- és Kistatárűlések, amazok öt nagyobb, emezek tiz kisebb halomból állanak. Ohaton még több halom van: Telekházi h., az ohati templom maradványaival, Strásahalom, Sóshalom, Földvárh., Dunah., Kenderesh., Medgyesh., Petzempálh., Csípők., Parajos, Nyárjas stb.

A pásztor ember megkülönbözteti a halomtól a „laponyag”-ot és a „hát”-at vagy „hátas földet”. A laponyag is halom tulajdonképen; de olyan alacsony, megkopott mesterséges kis halom, amely fél, egy, vagy legfeljebb másfél méternyire emelkedik ki a felszínből; egyébként széles köralakja ennek is megmaradt még. Ilyen laponyagok: Féllaponyag, Heverő /., Ludas /., Rá ez /., Mátai l., Halas l., Keserű l. A „hát” vagy „hátas föld”, melyet „Telek"-nek, „telkes földnek” is neveznek, nagyobb kiterjedésű, de alig észrevehető, szelíd lejtésű

Hajdú-Вihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII