A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben
helyezem. ”J Majd másnap, január 8-án a Szabadság téri „Andaházi”- Szilágyi-ház (Piacz u. 31.) vörösdrapériás erkélyéről mondott beszédet hatalmas gyülekezet előtt. Az országgyűlés képviselőházát a Református Kollégium Oratóriumtermében helyezték el, s ott tartotta üléseit. A felsőház megjelent tagjai a Bárczy-házban (ma Széchenyi u. - Piac u. sarok) tanácskozhattak, s ugyanitt alakították ki elnökének, báró Perényi Zsigmondiak a magánszállását is. A Kollégium minden helységét - a könyvtárat nem számítva - átadták az országgyűlés használatára, így a földszinten a bankjegynyomda gépeit állították fel. A fiókfegyvergyárat és Madarász „rendőrminisztert” a Kis Orbán-házban, a későbbi adóhivatal épületében, az országos rendőri és postahivatalt a Komáromiházban (később a pénzügyigazgatóság palotája, ma Kossuth u. 12 ), a hadügyminisztériumot a Beck-házban (a későbbi Tisza-palota helyén), a térparancsnokságot a már említett Szilágyi-házban helyezték el, míg a kórházat a piarista zárdában rendezték be3 4. Január 8-án kiadott rendeletében Kossuth máris a népfelkelés témájára tért: jelenlegi célját és feladatát abban jelölte meg, hogy „a hazát s magát a vidéket annak szent földjén védeni [...] az ellenség előtt az élelmet eltakarítani, annak nyugtot soha nem adva, az éjjeli szállásába száguldozásokkal nyugtalanítva, egyes csapatait a vidék ismeretére alapított ügyességgel megsemmisítve, társszekereit elfogva, szóval az ellenséget a népfelkelésbe fekvő győzhetetlen erővel gyengítve” a nemzetőrség mozdulatait elősegítse. Hozzátette, hogy általában ,pi fő erőt a lovasságra kell helyezni, mert az Alföld népe ha lóra kél, a világ minden hatalma sem mentheti azt meg az enyészettől”.5 A névmás Kossuth gondolata szerint természetesen az ellenfélre vonatkozott, a gyakorlatban viszont a debreceni és alföldi „lóra kelt” lakosHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII _____________________________\4\ 3 Kónya József: Kossuth és Debrecen. In: A szabadságharc fővárosa Debrecen. 1849. január-május. Szerk.: Szabó István. Debrecen, 1998. 486.p. 4 Kiszely Gyula - Csobán Endre - Csűrös Ferenc (szerk): Magyar városok fejlődése. Magyarország városai és vármegyéi. I. Debrecen szabad királyi város. A város múltja, jelene és jövője rövid áttekintésben. Budapest, 1931. 129-130.p., Szabó István: Debrecen 1848-49-ben. In: A Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Magyar Történelmi Szemináriumának közleményei. 3. szám. Debrecen, 1928. 26.p., 29.p., Hajdúvármegye és Debrecen sz. kir. város adattára (a továbbiakban: Adattár). Debrecen, 1937. 204-205.p. 5 HBML. IV. B. 1102/a. 2. k. üsz. 2., 16., 5.p„ 12.p„ HBML. IV. B. 1109/1. 1. doboz. 240/1849. elnöki rendelet, Adattár: i. m. 205.p.
