A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben

142 ságot jelentette volna, ha mindez megvalósul - miként az egész nép­felkelés ilyetén történő elgondolása is ironikus volt. Minden esetre a közgyűlés utasította Bayler Károlyt, Tamási Sándort és Barcza Károlyt, hogy a szükséges szervezési teendőket végezzék el az 1848 nyarán és őszén elfogadott szabályok szerint. így a környező településeken is kihirdették a népfelkelésre vonatkozó fel­hívást, kisebb településeken csak kerületenként, a nagyobbakban tize­denként is. Minden lóval rendelkező polgárt a lovas nemzetőrökhöz csoportosítottak át - eleget téve a fentebbi rendeletnek. Egyúttal célszerűségi szempontokat is figyelembe véve meg­szüntették a december 2-án ismételten felállított honvédelmi és igaz­gató bizottmányt (az OHB és a több ezer fős nemzetőrség itt léte alatt működtetni szükségtelen lett volna), csakúgy, mint az Országos Rend­őri Hivatal megérkezte után a levélvizsgáló bizottságot, viszont felál­lítottak január végén egy élelmezési bizottmányt az egyre kaotikusabb állapotok kezelésére. A közigazgatási és törvénykezési tárgyak szétvá­lasztását a körülményekre való tekintettel szintén megszüntették azzal, hogy „további rendelkezésig [a városi törvényszék] a törvénykezést felhagyva, a közigazgatási tanáccsal üljön össze, ‘s a város előforduló ügyeit egyet értve együtt tárgyalják és intézzék''. (Mindez március 22- ig maradt hatályban, amikor is visszaállították a két szerv elkülönülő működését.)6. A január 16-án ismertetett, majd 4000 példányban kinyomtatott OHB rendelet pedig az ellenség előli élelembegyüjtésre, a vele való levelezés pönalizálására, a gyáván megfutamodók, a népet zsarolók megbüntetésére vonatkozott, illetve összefoglalta a Batthyány Lajos által vezetett küldöttség január 12-i szomorú fiaskójának tanulságait (a Windischgrützcel való tárgyalások eredménytelensége már akkor nyil­vánvalóvá vált, amikor a fővezér nem volt hajlandó fogadni a küldött­ség vezetőjét, Batthyányi, csak a másik 4 tagját [Majláth György, Lonovics József, Majláth Antal és Deák Ferenc]. Fokozta a reményte­lenséget, hogy az uralkodó által feloszlatott országgyűlést Windischgrätz természetesen nem ismerte el legitimnek, így a béke­Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése... 6 HBML. IV. B. 1102/a. 2. k. üsz. 3., 5., 24., 37., 117., 6.p„ 6.p„ 22.p„ 31-32.p„ 92/93.p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom