A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Forrásközlés - Zoltai Lajos: A Hortobágy. Közli: Radics Kálmán

Bajoniakra szállott. Ezek a XVI. század végeidéig bírták. Ez időtájban, vagy talán a következő század elején a falu is végképpen elpusztult. Ohat-Telekházán levő nagy halomból a városi múzeum négy évvel ezelőtt románkori tágas templom s csúcsíves kisebb kápolna alapfalait ásta ki.

A tatárdúlás előtt Zámon is apátság volt. Zámot a Káta nemzetség 1297-ben 100 ezüst márkáért Debreczeni Dózsa mesternek, a későbbi híres nádornak adta el. Dózsa fiai pedig 1343-ban Zám falu felét az ott levő Szent keresztről nevezett monostor kegyuraságával együtt visszaengedték a Rátáknak. A XV. század közepén az egész falut Hunyadi János birtokai között találjuk. De már 1453-ban a szomszédos Csécs-csel együtt királyi adományul a Bajom és Gecsei-család kapta. A jámbor Gecseiek leikök üdvösségéért néhány zárni és csécsi jobbágytelket 1473-ban a dédesi pálosoknak ajándékoztak. Már ekkor nem volt meg Zámon a monostor; sőt a reformáció idejében (1543) a barátok zárni jószágukat is potom áron eladták a Bajoni-testvéreknek. Azután magvaszakadásig Zámot egészen a Bajom-család bírta. A városi múzeum Zám és Csécs templomának helyeit is kikereste. Mindkettő az Árpádok korában épült román ízléssel.

Múltára vonatkozó adataink valamivel később kezdődnek. Sejtem ugyan, mint Kandra Kabos, de nem merem határozottan állítani, hogy amikor a váradi Regestrum jegyzője az ohati és zárni apátok panaszára a Nozta és Vita falubeli tolvajok esetét felvette, e kettő közül valamelyik falu neve alatt Mátát értette. Csakhogy vagy ő írta rosszúl, vagy az eredeti szöveget a derék Heltai tipográfus nyomatta ki hibásan. Máta első ismert birtokosai Dózsa nádor fiai, akik 1328-ban királyi adományul kapták. 1411-ben, mint a debreczeni uradalom tartozéka, a rác despoták, 1450-ben pedig Hunyadi János kezébe került. Hunyadi 1452-ben Balmaz pusztával együtt Kapitán Pálnak adományozta, de nyomban vissza is vette tőle, mivel azok régtől fogva Debreczen birtokai voltak. Hunyadi Mátyás király is 1460-ban kiadott parancsolatjában eltiltja Debreczenben lakó királyi tisztjeit attól, hogy Debreczen városát a Hortobágy vizén való vámszedési jogában háborgassák. Szabolcs vármegye 1543-1553. évi dikalis összeírásai enyingi Török Bálintot és Jánost Debreczen akkori földes urait mondják a nehány portát számláló Máta birtokosainak. Máta 1553-ban végképen elnéptelenedvén, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem harminc év múlva új adományt adott reá Debreczennek s ebben a várost a habsburgi királyok is - legutoljára Mária Therézia - megerősítették.

348 Zoltai Lajos: A Hortobágy