A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Forrásközlés - Zoltai Lajos: A Hortobágy. Közli: Radics Kálmán
337 alkotmány, csupán különböző irányban akként szétágazó falazás, hogy bármelyik égtáj felől kerekedik is gonosz idő, a nyáj védett helyet kapjon mellette. A nádból épült széles kerületű nagy juhkosarak, melyeknek emlékét XVIII. századbeli oklevelek, térképek őrizték meg, a Hortobágyról is eltünteti, mióta a juhtartó gazdák akiokban, hodá- lyokban elletik az anyabirkákat. Megint más a ciframénesek csikósainak tanyája. Ebben első a „lú”, azután jön az ember. Az ilyen tanyát tulajdonképpen a ménesbe beosztott mének számára építik. Gerendákból, deszkákból épült, zsindellyel fedett hosszú nyári istálló. Egyik végében kis kamrát rekeszte- nek el a csikósok holmija, elesége tartására. Félereszes szekérszín, különösen pedig a vasaló itt is elmaradhatatlan. Bármerre nézünk a pusztán, nagy gémes kutak tűnnek szemünkbe. Ugyanazon gulya-ménes járásán több is van, de sohasem a pásztortanya közvetlen közelében, ami nem ok nélkül van így. A legtöbb hortobágyi kút hatalmas ácsmunka. Egy-egy ilyen kútnak 4, 6, 8 □méter a belsővilága, míg a mélysége 10-12 méter. A beomlástól vastag tölgyfagerendázat és bélelés védi. Erős szerkezetű alacsony kávájába hosszú öblös vályú nyúlik be, néha két szemközti oldalon kettő. Ebben az esetben a két vályút deszkacsatorna köti össze, éppen a kút nyílása felett. A felhúzott vizet ezen a csatornán keresztül öntögetik a szomjas jószág ebbe. Ügyesség, erő és óvatosság kell ilyen kútnál a vízmeréshez. A bojtár a káván belől áll, izmos tölgyfa pallón, míg a vizet meregeti; alatta vízzel telt mélység ásítozik s előtte nincs korlát. Még se bukik a kútba, pedig déli álmát is sokszor ott alussza a hűvös pallón. A kút képe még nem teljes. Felszereléséhez tartozik a vastag kútágas, a puszta legmagasabb alkotmánya; a karcsú gém, mely mint két karú emeltyű működik; a gémről lógó kútostor s ennek alsó végén a jól megvasalt öblös nehéz veder. Vannak két, három, sőt négy gémű kútak is. A legtöbb mégis csak egy gémre jár. E fával burkolt nagy kutak felette népes fecske-kolóniákkal vannak tele. Egy-egy kutban 15-20 fészket is megolvashatunk. A kútak vize általában egészségtelen. Kevés az olyan kút, amelyből ember is ihatik kénytelen-kelletlen. A legtöbbnek vize kor- hatag szerves részeket tartalmaz. Az áradmányos iszap, lösz és homokos agyag a víznek gyanús színt ád. Sötét szint, világos sárgát, szürkét, barnát. Sőt „veres vizű kút” is van. Mátán pedig az 1870-es évek elején egy ásott kútban keserű vizet találtak. A város azt vegyelemeztetvén, kitűnt, hogy a forrásvíz Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII
