A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Forrásközlés - Zoltai Lajos: A Hortobágy. Közli: Radics Kálmán

húst, száraz kolbászt, szalonnát, tésztát, sót, kását. Kenyérnek jobb hely a szellős polc és krumplinak egyik sarok a nyers földön. A fal mellett festett és festetlen kis ládák sorakoznak. Mindegyik bojtárnak egy, - a vászonruha-félék, beretvaskatulya, tükör s egyéb apró holmi számára. A gúnyák: cifraszürök, bundák, csizmák falbavert szegeken lógnak. Közepén nagy kerek lyukkal ellátott, alacsony evő asztal, „lyukas széle” s nehány gyalogszék (zsámoly) egészíti ki a pásztortanya egyszerű felszerelését. Csak esős időben esznek ezekről fedél alatt. Egyébkor fröstökhöz, ebédhez, vacsorához kihordják a tanya elibe s ott ülik körül. Nagy kényelem, ha egy régi pusztai favályu korhadt darabját ülőpadul, fekvő vacokul lábaltra az eresz alá állíthatják.

336 Zoltai Lajos: A Hortobágy

Juhásztanya

A juhásztanyák, melyek sűrűbben feküsznek a Hortobágy innenső oldalán, már inkább megközelítik az alföldi parasztház típusát. A „ház”-on vagyis szobán kívül pitar, sőt néhol kis kamra is van bennök. Lepadlásolják, boglya kemencével felszerelik. Mivelhogy „téli legeltetés” idején is ott lakik a juhász. Különben sem oly rideg az élete, mint más pásztor rendeké. Vele felesége, gyermekei. A juhász életmódja hozza magával, hogy a juhásztanya külső és belső berendezése más és változatosabb, mint a gulyás- vagy csikóstanyáé. A házban, pitarban több a bútor és konyhaeszköz; a vasalón kívül kontyos kunyhót is csinálnak - tyúk ólul; vermet ásnak a kolompér számára; néhol agyagból simára tapasztott nyári kemencét is vernek. És minden juhásztanya mellett ott a dranka vagy esztrenga, vagyis a fejő karám és a juhok nyugvó helye, éjjel, viharos, zimankós időben: a karám, ha nádból készül; a szárnyék, ha deszkából. Karám, szárnyék nem fedeles