A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Forrásközlés - Zoltai Lajos: A Hortobágy. Közli: Radics Kálmán
332 Zoltai Lajos: A Hortobágy Jókai szerint a Délibábnál felségesebb látvány a Hortobágyon a nyári nap feljötte. A párás levegőben a szivárvány színeit játsza a keleti ég alja s a kettős nagyságúnak látszó kelő nap előbb tojásdad, majd szögletes alakkal kapaszkodik fel az ég boltozatára. Hanem aki teljes pompájában akarja látni a pusztának ezt a ritka szép tüneményét, az ne sajnáljon korán, három előtt, még csillagos éjjel, hajnal perce- néskor kimenni a zárni részre”. Azt mondom: érdemes megfogadni Jókai tanácsát. У. Vázlatok a pusztáról madártávlatból és közelből. A puszta végtelennek látszó óriási terjedelme, a mindenütt és mindenben, a mező zöld színében, a színfoltok fehérségében, az erek és folyók kanyargásában, a halmok kerekségében, a legelésző gulyák szétterültségében, a pásztortanyák alakjában megy nyiladozó egyformaság s a hosszú hallgatag csendesség, mely annyira ellentéte a nagyváros zavaros hangú zajának: mindez együtt a fenségesség erejével hat a szemlélő lelkére. Bármerre nézünk, alig látunk egyebet a nagy kerek gyepes földnél, amelyre a kéklő ég roppant boltozata borúi. Első tekintetre mintha nem is lakna, nem is élne ember ez óriási területen. Hiszen azóta hogy egykor virágzott egyházas, kolostoros falvai elpusztúltak, emberi kéz alig alkotott állandó müvet e 42 ezer holdas pusztán. Nagy messzeségben fehérlenek a szétterült gulya tehenei, mintha falunak fehérre meszelt házai volnának; majd itt-ott apró házikók is tűnnek elő: pásztortanyák s hosszú gémű karcsú kútágasok. A puszta szélein pedig, hol az ég a földdel összeér, kéklő messzeségben, erdőcskén, ohati, füredi, csegei, újvárosi, debreczeni, nádudvari tanyák körvonalai mosódnak el. Csak tiszta, csendes időben látszik ide két-három falu magas tornya: Újvárosé, Nádudvaré, Nagyiványé. A pusztának közepe táján áll a vendégfogadó, a Hortobágy partján, annak az útnak a szélén, amelyen hajdan Pest és Bécs felől karavánszerű menetekben ballagott a sokféle árúsnép Debreczen híres so- kadalmaira. Ez a puszta legrégibb épülete, a mellette lévő templomnagyságú állással együtt. A város 1699-ben építtette ide a legelső „korcsoma házat” szomjas és fáradt útasoknak. A mai sok szobás, végig kőtornácos nagy fogadó csak száz évvel később épült s a múlt szá
