A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Forrásközlés - Zoltai Lajos: A Hortobágy. Közli: Radics Kálmán

zad elején fellendült forgalom kedviért bővítették azt tovább. Falai mennyi pásztor idillről, betyár romantikáról tudnának beszélni! A csárda előtt hatalmas kőhíd vezet keresztül a Hortobágy vizén. A hagyomány szerint tejjel kevert malterrel ragasztották össze faragott köveit, tégláit. Kilenc széles ívvel fogja át a víz medrét. Falai öt mé­ternyire emelkednek a part fölött. E híd az 1830-diki nagy árvíz után épült, miután a 80 éves nagy fahidat a rohanó ár elsodorta. Innen leg­jobban belátható a puszta. A csárda körül a haladó kor nehány más hasznos és szükséges intézményt állított elő. Délre terül el a fásított, tágas vásártér, ahol nyáron (június 17.) az egyre jobban emelkedő „hídi vásárokat” szok­ták megtartani. A vásártér felől gerendákon álló alkotmány nyúlik be hosszan a Hortobágy vizébe: ez a juhúsztató, ahol nyírás előtt a juho­kat megfürösztik. A híddal szemben, a csárda másik oldalán csendőr­laktanya nyugtatja meg a félénk idegent, aki talán azt hiszi, hogy a puszta még most is zsiványok és lókötők hazája. Árnyékos, kikövezett rövid út köti össze a vendéglőt a vasúti állomással. E vasút Debreczenből indul ki. Balmazújváros érintése után keresztül megy a hortobágyi pusztán. Ohaton kiágazik belőle a tiszapolgár-löki szárny­vasút. A fővonal Fürednél átmegy a Tiszán és Füzesabonynál csatla­kozik a budapest-miskolczi vasúthoz. A nagy hídon keresztül menve, észak felé, kilométernyi távol­ságban találjuk a máltai telepet, amit a debreczeniek röviden „Mátá”- nak mondanak. Ez alatt ők közönségesen a hortobágyi közigazgatás és gazdálkodás központját értik. Ahol a „rnátai biztos” resideál, s ahol az állatorvosok és mezei rendőrök is laknak. A mátai biztos a város hor­tobágyi tiszttartója, közigazgatási, gazdasági, köz- és, állategészség­ügyi dolgok intézője és sok más egyéb. Munkaköre tehát meglehető­sen széles terjedelmű. Különben közvetlenül a gazdasági tanácsnok­nak van alárendelve. Mátán pavilion rendszerű kórház is van: kórház - beteg jószágok, lovak, szarvasmarhák részére. A telep ártézinak terve­zett kútjából szélvitorla segítségével emelik fel a vizet, mellyel kevés ideig kísérleti konyhakertészetet öntöztek. Itt van a város nagy szé­náskertje, itt a törzsgulya állomása. A törzsgulyát 1880-ban alapította a város azért, hogy abban a közönség gulyái számára bikákat neveljen. A XVIII. század első felé­ben is volt már gulyája Debreczen városának, néha kettő is, sőregulya és vegyes gulya. Azonban egyiket sem tenyésztés előmozdítása végett tartották, hanem hogy vagy nyerészkedjenek, vagy hogy az átvonuló Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 333

Next

/
Oldalképek
Tartalom