A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Mónus Imre: Folyás története
283 A folyási lakosság nagy része a káptalan birtokán dolgozott mezőgazdasági cselédként. Sorsuk összefonódott a nagybirtokon folyó gazdálkodással. A káptalani birtokon a cselédség között bizonyos rétegződést lehetett megfigyelni. A mezőgazdasági üzemszervezet fontosabb posztjain alkalmazott kerülők, tanyagazdák, számadó pásztorok, uradalmi kisiparosok nagyobb kommenciőt, magasabb bért kaptak. Ezek a jómódú cselédek közé tartoztak, akik hosszú szolgálatuk révén bizonyos paraszti értelemben vett vagyont gyűjtöttek össze, s szolgálatuk végeztével a környező falvakba, városokba húzódtak be. A mezőgazdasági cselédség helyzetéről 1925-ben az alsó-dadai járás főszolgabírója az alábbi jelentésben számolt be: „Az élelmezési, ruházati és bérviszonyokat illetőleg semmi kifogásolni valót nem találtam, sőt az egri káptalan cselédsége körében igazán szembeötlő jómódot tapasztaltam. Oka pedig ennek abban van, hogy a főkáptalani uradalmakban felette ritka a cseléd váltó zás, az alkalmaztatás apáról fiúra száll, s így valósággal generációkon keresztül nagyobb alkalom kínálkozik a vagyonszerzésre.” A mezőgazdasági cselédség többé-kevésbé kiegyensúlyozott helyzete az 1930-as években a gazdasági válság miatt leromlott. Az okot alacsony termény- és állatárakban kell keresni. Rossz a piac, pénzhiány miatt nem kell az árú. A válság miatti elégedetlenség Polgárt is elérte. 1929-ben megalakították a Szociáldemokrata Pártot, amely részt vett az 1931-es választási harcokban. A párt képviselőjelöltje Túri István volt, kinek jelölésével a hatalmon lévő rendszer helyi vezetői nem értettek egyet. A Polgáron tartott nagygyűlésen legalább 6000 fő vett részt, köztük folyásiak is (ez a község lakosságának legalább 2/3 részét jelentette), s elmondott program-beszédjének nagy sikere volt, s a kivezényelt csendőrök olyan dühbe gurultak, hogy lovasrohammal oszlatták szét a lelkesedő tömeget.211 1944 őszén a II. világháború frontja egyre közelebb került Polgárhoz. Október 19-én Debrecen szovjet megszállása után várható volt, hogy a harctér északnyugatra tovább húzódik. A német csapatok már előzetesen jelentős páncélos erőket vontak össze a polgári Tisza- hídnál és Folyás, Szentmargita körzetében. Már szeptemberben kivezényelték a lakosság egy részét akadályt építeni. A német katonák és a magyar csendőrök felügyelete mellett az alsóréti Tisza-szakasztól a Kaprosig terjedően mintegy 12 km hosszúságban épült ki a „tank- 20 20 Népszava, 1931. jün. 27. ___________________________________________________ Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII
