A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Mónus Imre: Folyás története
284 Mónus Imre: Folyás története csapda”, majd októberben Polgár déli-délkeleti és északnyugati részén a lövészárokrendszer. A lövészárok ásása közben már hallani lehetett az ágyúk bömbölését, a közeledő harc irtózatos zaját. Bödönhát- Bagota-Fövenyeshát térségében ijesztő tankcsata dúlt, hírül adva, hogy a front, a harci cselekmények Polgár-Folyás térségét is elérték. Az emberek félelemmel suttogták, hogy a németek nemcsak a Tisza híját, hanem a templomot és a malmot is aláaknázták. A Tisza hídján kívül még a folyási templom esett a háború áldozatául. Oka a torony magassága lehetett a hadászati megfigyelés lehetősége miatt. A szovjet és román csapatok Ároktőnél és Tiszalöknél átkeltek a Tiszán, a németek a Tisza hídon menekülve, azt azonnal felrobbantva hagyták el a Tiszántúlt november 1-re virradó éjjel. Folyásra délről, Ároktő felél érkező csapatok érkeztek. Parancsnokot neveztek ki Polgáron, aki átvette a hatalmat a település, a lakosság felett. Legfontosabb volt a megszálló csapatoknak a Tiszán ponton- és hordóhíd építése a harcoló csapatok utánpótlás biztosításához. A férfi lakosságot hídépítő robotmunkára mozgósították. A parancsnokság a településen egyre inkább berendezkedett, amely arra utalt, hogy a szovjet csapatok fennhatósága alatt indulhat meg az élet. Hirdetésükben békés munkára szólították fel a lakosságot. A felhívás az embereket nem igen nyugtatta meg, de a helyzetet túl kellett élni. A harcok miatt, az igazoltatások miatt mezei munkára gondolni sem lehetett. Csak az állatokat látták el a béresek, ahogy tudták, - ez különösen vonatkozott a folyási uradalom istállóira - már mai megmaradt, mert az állatállományt előbb pusztította német, később az orosz. Az őszi betakarítás nagy része elmaradt, őszi vetés kevés volt, a jövő kilátástalannak látszott. A férfiak egy része katona volt, sokan elestek a fronton, vagy hadifoglyok lettek, az itthon maradottakat robotmunkára vitték fogattal vagy a nélkül. A közigazgatás gyakorlatilag megszűnt, az iskolában nem volt tanítás, a megszállók a tantermeket hadiszállásnak vagy kórháznak, gyengélkedőnek rendezték be. A lakosság ezeket a heteket, hónapokat igen nehezen viselte. Várta, hogy milyen politikai változás lesz, amely megnyugvást, békét jelenthetne. 1944. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben a néphez intézett szózatában független, szabad, demokratikus Magyarország építését hirdette. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervezete Polgáron is megalakult, elnöke Vígh János, aki az SZDP egyik vezetője volt.
