A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Oklevelek Debrecen és Erdély kapcsolatához

Hajdú-Biliar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII

21

Vili.

Az előzőekből is kitűnik, hogy az erdélyi fejedelmek okleveleikkel nagyban hozzájárultak Debrecen fejlődéséhez, gazdagodásához. A városi jogokat gyarapította a királyi kishaszonvételek jogának birtoklása. Konkrétan ez azt jelentette (a mészárszék és malom működtetése mellett), hogy Debrecen területén csak a communitas csapszékein lehetett bort és egyéb szeszes italokat (sör, égetett bor) árusítani. A város eme kiváltságát azért kellett újra, meg újra megerősíteni, mivel némely városban lakó nemes királyi adomány, illetve öröklés alapján gyakorolta ezt a jogát.

1. Báthory Kristóf 1579. július 29-én erősítette meg Debrecen város borkimérési jogát Sándor Péterrel szemben: ’’...Elveottwk leveleteketh, kiben iriatok, hogi Sándor Peter eo feolsegheteol, lengiel kiralthwl, haza zabadsagarol leweleth hozott volna, es az varos zabadsaga ellen borth akarna arultatni az level mellett. Azért ne engeggieteok semmiképpen, hanem igazítsatok mj reánk, mind levelesteol, mj oztan gondot viseleonk reá, hogi ez miatt az ty varostok allapottia megh ne haborittassek...”

Papírra írt eredeti oklevél. Az ostyapecsétet kívülre nyomták. HBML. IV.A. 1021./a. Muo. 31.

2. Báthory István parancslevele (1583. január 7.) alapján csak Debrecen rendelkezhet borkimérési joggal szemben Kardos Miklóssal.

Eredeti, papírra írt parancslevél egy vörös viaszba nyomott ostyapecséttel. HBML. IV.A. 1021./a. Muo. 37. IX.

IX.

Debrecen, mely a XVI. század derekától három ország határának (Erdély, török birodalom., királyi Magyarország) érintkezési pontjába került, élt a lehetőséggel, s azon kívül, hogy bekapcsolódott a