A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Oklevelek Debrecen és Erdély kapcsolatához
22 kereskedelembe, erősödött, specializálódott a munkamegosztáson alapuló kézműipara is.9 A város lakosságának 45%-a folytatott ipari tevékenységet a XVI. sz. közepén, mégpedig 14 céhbe tömörülve.10 Ezért szorgalmazta a város, hogy a fejedelmek megerősítsék céheik kiváltságát. 1. János Zsigmond erdélyi fejedelem 1570-ben kiadott oklevele a szíjgyártó és a varga mesterek kiváltságait erősítette meg szemben Debrecen város bírójával. Az oklevél tartalmazza az 1484-es, 1489-es, az 1533-as és az 1569-es kiváltságleveleket. Eredeti, papírra írt megerősítő levél (confirmatoria) rányomott piros viaszpecséttel. HBML. IV.A. 1021./b. l.d. ól.sz. 2. Az 1572-ben Gyulafehérváron kelt levél, melyet Báthory István adott ki tartalmazza a debreceni szíjgyártó céh Debrecen város bírája elleni perét, mely szabadságuk megcsonkítása miatt kezdődött. 14 tanú vallomását is tartalmazza a peranyag. Eredeti, papírra írt oklevél rányomott piros viaszpecséttel. IV.A. 1021 ,/b. l.d. 68.sz. 3. 1597. december 26-án Báthori Zsigmond fejedelem megerősíti a debreceni kézművesek ( aranyművesek, szabók, szűcsök, vargák, szappanfőzők és kovácsok kiváltságait: ”... Ezért nektek mindegyiknek együtt és kiilön-ki'tlön, harmincadosoknak, adó és vámszedőknek az említett magyar királyságunkban, és birodalmunkban kirendelteknek és idözöknek, jelenlegieknek és a jövőbelieknek és minden időben levőknek elrendeljük,... hog)> ti is a mi nevezett Debrecen városunk összes utódaiktól a fent említett dolgokban és az ők ugyanebben a városban és nem másutt csinált és készített kézi munkáikban harmincadot, vámot, semmiféle pénzt kényszeríteni, követelni és ezenkívül sem személyükben, sem bármiféle javaikban és dolgaikban zavarni, zaklatni, vagy akármilyen módon nekik kiadott és általunk is Szendiné Orvos Erzsébet: Oklevelek Debrecen és Erdély kapcsolatához 9 Debrecen iparának története. Db. 1976. Szerk.: Ránki György. 17.1. 10 Magyarország története 3. Szerk: Padi Zsigmond Pál Bp. 1985. 381.1.
