A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A debreceni "lóvasúttól" a villamosig
július 24-én megtartják a vonal engedélyezését megelőző közigazgatási bejárást és 1925-re elkészül - előbb egy rövidebb majd hosszabb, a klinikai főbejáratig vezető, még mindig csak ingajárati vonalrész, de már ekkor tárgyalások folynak a körúti villamos vonal megépítéséről. A döntés itt is évekig halasztódik, mire azután 1927-ben elkezdődik a körúti útburkolat és a villamos vasúti vágány építése, ami 1932-re elkészül. A villamos tehát most a városi vonal fürdőházi végállomásától épül meg, megkerülve a nagyerdőt, az akkor még megvolt csőszházig, azaz a mai Pálma cukrászdáig. A vonal kiépítését és forgalomba helyezését követően - már említett - vita támad a menetdíjak körül, amely vitában a város érvei győznek s az új vonalrész szerves része lesz a vasútállomástól a nagyerdőn át ismét a vasútállomásig tartó villamos fővonalnak. Talán az utolsó vonalfejlesztés a Csapó utcai villamos szárnyvonalának meghosszabbítása, amelyet az új köztemető megnyitása tesz szükségessé. 1929-ben dönt arról a város törvényhatósága, hogy meg kell hosszabbítani a Csapó utcai villamost a huszárlaktanyától az új köztemetőig. Ám erről a fejlesztésről is fellángol a heves vita a helyi vasút és a város között arról, hogy ki fizesse a vonalépítést. A helyi vasút előbb buszjáratot javasol bevezetni, majd azzal a kifogással él, hogy a Kassai út államút lévén, azon villamos építése csak a minisztérium engedélyével lehetséges. A két évig elhúzódó vita után, 1931-ben megtartják a vonalépítés közigazgatási bejárását, ahol újra a buszjáratok bevezetése zavarja meg a döntést. Újabb két év telik el, mire kijelölik az új vonalszakasz nyomvonalát s 1933-ban végre elkezdődik az építés, annak ellenére, hogy a főhatóságnak az építést jóváhagyó engedélye még nem érkezett ki. Szerencsére ebből különösebb bonyodalom nem keletkezett s a Csapó utcai villamosnak a köztemetőig meghosz- szabbítotl vonalán 1934. június 2-án megindul a forgalom. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 207 Utószó Tulajdonképpen a debreceni helyi vasút teljes kialakulásának és villamosüzemre történő átépítésének története ezzel véget is ér. Az I. világháború éveinek gazdasági körülményei nem tesznek lehetővé további fejlesztést, éppen ellenkezőleg, még a stagnálás is nehezen tartha
