A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A debreceni "lóvasúttól" a villamosig

tó fenn a folyamatosan jelentkező munkaerőhiány, az anyag- és ener­giahiány nyomán végül pedig a folyamatos pénzromlás miatt. Nem se­gítettek a gazdasági bajokon sem a sorozatos viteldíj-emelések, sem az időszakosan alkalmazott leállások és egyéb korlátozások. A háború utáni években beállott gazdasági fellendülés azután lehetővé teszik a fent már ismertetett villamosítást és további szárnyvonalak építésé, ületve azok meghosszabbítását. Már az első világháború is, de még inkább a második tetemes károkat okoz a vasútnak. Csak néhány adat a II. világháború okozta károkról: elpusztul a járműpark 60%- a úgy, hogy egyetlen jármű nem marad sértetlen, a közúti vasúti pálya nagy­részt (90%)használhatatlan. Mindezek ellenére, a háborút követő néhány hét után, 1944 késő őszén a helyi vasút forgalma megindul, igaz, nem elektromos von­tatással, hanem egy kis, felújított, vasúti gőzmozdonnyal, amely mind­össze egyetlen személykocsit vontat. A háború utáni eseményekről csak rövid mondatokban emlékezzünk meg: 1950. július 15-ével meg­szűnik a Debreceni Helyi Vasút RT, az üzemet állami tulajdonba ve­szik, melynek új neve „Debreceni Villamosvasút Nemzeti Vállalat" 1962-ben elkezdik a villamos vasút vágányainak középrehelyezését a Piac utcán s annak a vasútállomás és a nagytemplom közötti szakasza 1967-re el is készül, majd néhány év múlva elkészül a teljes vonalon a vágányok középre helyezése. 1970-ben határozat születik a város nagymérvű fejlesztéséről s abban a közlekedés átszervezéséről, azaz a villamos szárnyvonalak megszüntetéséről. Elsőként, 1970-ben megszű­nik a pallagi vonal, 1971-ben pedig a Csapó utcai, 1973-ban pedig a Hatvan utcai. A Kossuth utcai vonallal egy ideig kivételt tesznek: az Attila térig tartó szakaszát előbb (1965) a Szent Anna utcára helyezik át, majd 1975-ben ezt az áthelyezett vonalat is megszüntetik. A meg­szüntetett szárnyvonalakon mindenhol autóbusz-közlekedést vezetnek be. Mindezekután egyetlen villamos vonal marad a városban: a vasútál­lomás és a nagyerdő közötti fővonal. Nem kellett sok idő hozzá, hogy a város vezetése belássa milyen súlyos hibát követett el a villamosvonalak felszámolásával. Egyrészt az 1970-es évek végén be­következett „ olajárrobbanás” jelentősen megdrágította az autóbuszok üzemeltetését, másrészt az autóbuszok messze nem tudták nyújtani azt a fajlagos személyszállítási kapacitást, amit korábban a villamosok. Nem is beszélve az autóbuszok légszennyező hatásáról! Olyannyira, 208 Simonyi Alfonz: A debreceni „lóvasúttól” a villamosig

Next

/
Oldalképek
Tartalom