A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A debreceni "lóvasúttól" a villamosig

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII

203

tartanák/.../ezzel az utcákat valósággal behálóznák...”. A város hasztalan tiltakozik, hiszen erre más megoldás nem is nagyon van, legfeljebb azt igényelheti, hogy valamivel díszesebb oszlopokat alkalmazzanak. Az alkalmazandó villamos kocsikról pedig az a kívánság, hogy azokban állóhelyekkel ne számoljanak s minden ablaka lehúzható legyen (11. ábra). A villamos motorkocsiknál pedig „modern fékrendszer alkalmazását” kérik.31 A már leállított oszlopokról pedig azt állítják, hogy azok nem azonos magasságúak, másrészt egyeseket ferdén állítottak fel. Végre 1910. október 28-án forgalomba helyezik a pályaudvar és nagyerdő közötti villamos kettős vágányának egyikét. Ezzel kapcsolatos az a panasz is, hogy csak a piac utcán vas- csőoszlopokat állítottak, míg a Péterfián már csak faoszlopok vannak. Ezután látnak neki a fővonal kettős vágánya másik pályájának átépítéséhez. Ez is zavarokat okoz a közlekedésben, de az építés elég gyorsan halad ahhoz, hogy a felháborodáson kívül más bajt ne okozzon.

A következő 1911. évben elkezdik a villamos kalauzok oktatását. Ekkorra már el is készül a Csapó utcai szárnyvonal s ezen a vonalon járatják a gyakorló kocsikat, amelyeken az oktatás is folyik. Majd megállapodás történik arról, hogy a fővonalon három szakaszt szabnak: a vasútállomástól a Bikáig, a Bikától a Honvéd utcai laktanyáig és onnan a végállomásig. A Kossuth utcai két szakasz határa a Diószegi úti felüljáróban, a Hatvan utcai pedig a Hortobágy-malomnál van. Mindezek után elérkezik a nagy nap: pontosan 90 évvel ezelőtt, 1911. március

16-án reggel 8 órától kezdetét veszi az a műtanrendőri bejárás, amely hivatott a villamos üzembe helyezését elrendelni. A bejárás egyedül az új, Csapó utcai vonalon talál hibát, rendezni kell a Rákóczi utcai piacot úgy, hogy a vidéki termelőket a Rákóczi utcán, a helybelieket pedig a Csapó utcán kell elhelyezni. Ezzel cgyidőben a bizottság felhívást tesz közzé: a vonalmenti kapubejárók és utcatorkolatoknál „...közel lévén a vágányokhoz., ily helyeken a kocsikkal csak lépésben haladjanak ki /.../ és csak akkor, ha a vonat éppen nem közeledik...".35 36 Talán nem lesz érdektelen felsorolni a műtanrendőri bejáráson közreműködőket: a közlekedési tárcát képviseli Stettina József államtitkár, a vasúti és hajózási főfelügyeletet Koronczay Frigyes és Kotányi Zsigmond MÁV igazgató, majd Lázár Péter a posta és távírda főmérnöke, Kovács Jó35 „Debreczen” 1910. évi'. 194. sz. (szept. 10.)

36 HBMLXXI. 505/a 118. cs. 1910. szept. 14. kelt irat