A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A debreceni "lóvasúttól" a villamosig
zsef debreceni polgármester, Uhlarik Béla a debreceni MÁV üzletigazgatóság igazgatója, Latinovics Mihály az államépítészeti hivatal főnöke, Aczél Géza városi főmérnök, és sokan mások. A villamos ünnepélyes üzembe helyezésén, amely közvetlenül a bejárást követi, a díszvendégek között találjuk Temesvár város polgármesterét, Felbisz Károlyt, Nagyváradról Bordé Ferenc főjegyzőt, Aradról Varjasy Lajos polgármestert és másokat. A villamos üzembe helyezésekor a helyi vasúti társaság 18 villamos motorkocsival és 10 pótkocsival rendelkezik. Az ünnepélyes üzembe helyezés alkalmával a hivatalos személyek és vendégek beutazzák a teljes új vonalhálózatot s megállapítják: „...a kocsik berendezése igen kényelmes /.../ s van benne kellő számú ülő- és állóhely... ”. Debrecen lakossága azonban vegyes érzelmekkel fogadja a villamost. Egyesek csak hitetlenkedve ....bámulják a csodát...”, mások viszont „...dicsőség számba veszik, hogy ülhetnek a villamoson...”. Ám vannak furcsa jelenségek is! Észreveszik, hogy ha megy a villamos, „...a vezetékek eréisen inognak s az egész vonalon mozgásban vannak... ”. Ennél súlyosabb baj van a kocsikra való felszállással. Ugyanis a kocsiknak csak az egyik, jelesen a baloldalán vannak ajtók, ezért a kocsikra történő fel- és leszállás nem a gyalogjárda, hanem az úttest felőli oldalon lehetséges. Ugyanez a helyzet a szárnyvonalakon is! Másrészt a villamosok elég gyakran ütnek el szekereket. Az építés utáni burkolat helyreállítás sem történt meg mindenütt. Mindezek ellenére a lakosság fokozatosan megszokja a villamost, amelyet a további kitérők beépítésével tesznek alkalmasabbá a forgalomra, az egyéb hibákat pedig kijavítják. A villamos üzem első éve is meghozza a maga szomorú áldozatát. A Csapó utcán ugyanis egy megvadult ló az elragadott szekérrel együtt belerohan egy villamosba: a villamos megsérül, a szekér pozdor- jává törik. Szerencsére ez a baleset csak enyhe személyi sérüléssel jár. Végezetül itt említsük meg, hogy a villamos üzem beindításának évében nekilátnak a villamos telep bővítésének is: egy új 1500 lóerős, 1912-ben pedig egy 3000 lóerős gőzturbina-csoportot szerelnek fel és helyeznek üzembe. Ezekkel már oly áram-mennyiség előállítása lehetséges, hogy sor kerül egyes Debrecen környéki települések fokozatos bekapcsolása is az elektromos hálózatba. Még 1911-ben készül el és kerül a törvényhatóság közgyűlése által megszavazásra a városi villamos közúti közlekedés szabályrendelete. 204 Simonyi Alfonz: A debreceni „lóvasúttól” a villamosig