A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A debreceni "lóvasúttól" a villamosig

végrehajt úgy, hogy 3000 darab 100 forint értékű, új részvényt bocsát ki. Létrejön tehát a „Debreczen Helyi Vasút RT”. Hajdü-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII_____________________________]g7 Mégis „lóvonatú vasút” ! Az új helyi vasúti részvénytársaság azonban nem nagy hajlandó­ságot mutat a főhatóság által is szorgalmazott szárnyvonalak megépíté­sére. A város is hajlana afelé, hogy a Czegléd utcai vonal helyett inkább a Hatvan utcai épüljön meg, annál is inkább, mert időközben - 1884. október 5-ével megnyílik a debrecen-hajdúnánási helyi érdekű is, amelynek éppen a Hatvan utca végén van a Debrecen Vásártér nevű állomása. A Hatvan utcai szárnyvonalnak tehát, annak folytatásában, a Böszörményi úton át a baromvásártérig kellene kiépülnie, véli a város- vezetés. A részvénytársaság azonban saját költségén ezt a vonalat ki­építeni nem vállalja Viszont arra hajlandónak mutatkozik, hogy az Ist­ván Gőzmalomtól a baromvásártérig terjedő szakaszt megépítse, amennyiben: 1./ a város eltekint a Czegléd utcai vonal építésétől; 2./ha a vonal építésénél használt síneket engednek beépíteni és З./ha ezen az építendő vonalon csak vásári napokon lesz személyforgalom. Eközben azonban az derül ki, hogy Balla Mihály és érdektársai már 1885-ben kaptak engedélyt egy, a Hatvan utcán és a Böszörményi utcán át a ba­romvásártérig vezető vonal kiépítésére, amely „ló-, vagy gőzerőre al­kalmazandó közúti vasút” lenne. A város viszont - meglepő módon - mégis úgy dönt, hogy a Czegléd utcai vonalat kell kiépíteni s nem kifo­gásolja a barom vásártéri vonal építését sem, de ehhez a vállalkozónak 3.000 koronás biztosítékot kell letétbe helyeznie a városnál. Balla Mi­hály és engedélyes társai ezt is vállalják, s megalakítják a második helyi vasúti társaságot „Nagy Hatvan utcza Baromvásártéri Közúti Vasút RT” néven. Ez a szárnyvonal a Bika-vendégfogadónál indul, majd a Hatvan utca „szegleténél” befordul a Nagy Hatvan utcára. „...A haj­dúnánási vasút indóházánál jobbra fordul a Csap utcába s ezen, va­lamint a Retek utcán át, a Vénkert elérti és Kerekes-féle szélmalom telke elein ("valahol a Füredi-Böszörményi úti sarok) keleti irányba ha­ladva a Vén- és az Ujkert között, a Péterfia utcai kapunál (mai Bem tér) ér véget...” E nyomvonalon a Hatvan utcai szárnyvonal meg is épül, s azon a forgalmat 1888. október 7-én nyitják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom