A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben
tési és egyéb bizottmányok, jelen állapotban megtartatik, a bizottmányok közvetlenül a tanáccsal, a fancies által pedig a közgyűléssel állnak összefüggésben” (28. §). Bármennyire is deheroizálónak tűnik, de a közgyűlés tanácskozási „rendjére” éppen a teljes zűrzavar vált jellemzővé. Az Alföldi Hírlap találóan a bábeli torony történetéhez hasonlítja a képviselők tevékenységét: ,A mi közgyűlésünk hasonló a Bábel tornya építéséhez. Mi minden előleges értekezés, sőt a nélkül szoktunk a közgyűlésre jönni, hogy a szőnyegre kerülendő főbb tárgyakat csak ismerőnk, s tudónk, s felettük pár perczig is gondolkoznánk. A következetességnek pedig sokan talcin elv szerint ellenségei. Vannak képviselőink között, akik legnagyobb gyönyörüket abban talcilják, ha az előbbi közgyűlés végzéseit ledobolhatják, megsemmisíthetik, s e feletti gyönyörűségükben délczeg-nyugalmásán hevernek a kivívott győzelem babérjain! Vannak, akik minden rend és eszélyesség nélkül oly indítványokkal szökdösnek elő sziieskő módra, mellyeknek akkor éppen sem helye sem ideje nem volna. A parlamenti tanácskozás és vitatkozás pedig tőlünk chinai távolságra van. A hallgatóság a legnagyobb renddel és csenddel viseli magát, s valósággal bámulatos vas türelme, mellyel a tökéletlen tanácskozásokat kíséri |... A tanácskozás] csupa zavar - a lárma örökös és szűnni nem akaró [... A képviselők közül] nagyon ritkán beszél egy, hanem örökös a suttogás, mindenki a szomszédjával conversed, egyszerre akar mind szólni [...] ”59 Szintén problémát jelentett a végül is megszületett határozatok végrehajtása - pontosabban végre nem hajtása. Nem létezvén kellő gyakorlat a gyors intézkedésre, csak a legszükségesebbek megvalósítását foganatosították, s - akárcsak Pécsett - a végrehajtás sürgetése, a jelentések és szemlék hiányossága itt is mindennapos jelenségnek számított. Pedig a „legelső közgyűlésünkben [is] sok határoztatott, po. a gyűlésterem rendezése, és mi még most is [július 9.] a régi czélszerűtlen s rendezetlen teremben tartjuk üléseinket”. Néhány perc után állandóan ,,beállt a zavart tanácskozás, a képviselők nagyobb része felugrált, beszélt, de semmit sem mondott.”60 Ha tényleg így történt, az - még egy ilyen fiatal, hagyományok nélküli népképviseleti rendszerben is - lamentábilis. Persze, e vezető 168 Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése... 59 АН. I. évf. 1848. 3. sz. július 9. 9.p 60 Lásd az előző jegyzetet, valamint Kajtár István: Pécs szabad királyi város tanácsának működése 1848-49-ben. Pécs, 1975. 35.p.
