A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban

125

jára kevés idő maradt; / Elmondta, hogy ezt a földesurak magok / Elösmerték, - mint a többi országnagyok - / S az úri munkákat tüstént elengedik, / S így a jobbágyon e teher könnyebbedik. / így lesz csak ereje a szegény jobbágynak, / Ha minden erejét dolgozza magának.”40 Pogány Péter a mű szerzőjét a kor egyik legtermékenyebb és legnépszerűbb ponyvaírójában, a közelebbről nem, csak néhány adatból ismert hajdűszoboszlói Radó Imrében (1802-?) sejti. Szerinte a vers ötödik sora - „Mert Mózest ültette Áronnal a székbe” - Kossuth Lajost és Batthyány Lajost jelenti.41 Voltaképpen a már említett Mózes- toposz köszön itt vissza, amelyet nemcsak a debreceni, hanem a környékbeli lelkészek is magukévá tettek. Tehát Radó - ha valóban ő a költő - valamelyik prédikációban hallhatott róla.

Július elején, a délvidéki véres zavargások után került ki Debrecen város könyvnyomdájából, Sztankó János kiadásában az Újvidék szomorúsága c. füzet. Ennek már biztosan Radó Imre a szerzője, hiszen feltüntették rajta a nevét. Néhány sorban a pénzügyminiszter kormányból való kiválásának június 29-én felröppent, alaptalan hírét is megverselte: „Az irigyek nyelve megpendült Kossuthon, / Hogy ő mostan nem jár az egyenes úton, / A hivataláról, hogy mostan lemondana, / E’ volt Buda-Pesten a sok mendemonda.” Majd jóval lentebb kijelentette: a hazug emberek „De nem is szántanak higgyétek Kossuthon.”42 Pogány Péter elképzelhetőnek tartja, hogy a kiadó álnevet használt - ezért nem sikerült azonosítania - , amely esetleg Szanka József (1819-1859) fiatal debreceni ügyvédet, az ekkortájt indított helyi újság, az Alföldi Hírlap társszerkesztőjét takarta.43

Legkorábban július második felében hagyta el a nyomdát Radó Imre A lelkes jászok és kunok elindulása 1848 c. poémája, Telegdi Kovács Lajos gondozásában. A szabad kerület nemzetőreinek hadba vonulása ugyanis július 18-án történt. A füzethez három verset is mellékeltek; egyikben, a Dal címűben olvasható: „Szabad légben énekel a pacsirta / A szabadság könyvét Kossuth megírta.” Pogány Péter kiHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII

40 Riadj magyar! 1848-1849 fametszetes ponyvái, csatakrónikái. Bp., 1983. 18.p. (a továbbiakban: Riadj magyar!)

41 Pogány Péter jegyzetei: uo. 518-519.p. - Radó Imréről: uo. 488-489.p.

42 Riadj magyar! 124-132.p.; az idézetek: 130.p., 131.p. - A hír elterjedéséről: Fővárosi újdonságok. = Alföldi Hírlap, 1848. júl. 5. [2-3].p.; Pogány Péter jegyzete: Riadj magyar! 535-536.p.

43 Pogány Péter jegyzete: uo. 487-488.p.