A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban

126

nyomozta, hogy a kis költeményt Kocsi György írta és először a Pesti Divatlap június 3-i számában publikálták.44

Augusztus végére datálható Telegdi Kovács Lajos Országgyűlési határozat a katonaság kiállítása iránt c., ismét csak Radó Imre tollából származó ponyvafüzete. A versezet így kezdődik: „Az ország- gyűlésen Kossuth előadta, / S az előadása a szívet szaggatta, / Előadta azt, hogy a rácok és szerbek / Azt beszélik, minket hazánkból kivernek. / A budai várban torunkat megisszák, / Magyar nemzetünket innen kiszorítják; / A mi koponyánkon még ők dohányt vágnak, / Magunk s gyermekünket a Dunába hánynak. / Úgy felbuzdította ez a követeket, / Lelkesedésekben nem lelték helyeket. / Kétszázezer embert mindjárt megígértek, / A haza dolgáról mindnyájan beszéltek. / De e roppant népnek sok pénz kell és ruha, / Ki nem telik tőlünk most egyszerre soha, / Hanem kérjünk kölcsön, úgy ha boldogulunk, / ha magunknak nincsen, másra kell szorulnunk. / Negyvenkétmillió pengő forint kéne, / Felvállalta Kossuth, hogy ő ennyit kérne; / De mivel kívánja hazánk megmentése, / Hogy ne legyen ennek mostan elesése, / Minden igaz magyar, ha van tehetsége, / Adakozzon minden erre a szent végre. / A haza oltár áldozatát kíván, / Mert a segítségre most mindent felhíván.”45

Szeptember közepén jelenhetett meg Telegdi Kovács Lajos Néphistória c. sorozatának tizenharmadik darabja, amely a címében - Kossuth jóslata - is jelezte, hogy ki a hőse. A félívnyi terjedelemben, nyolcradrét alakban és 1500 példányban nyomott prózai szöveg tartalma ismeretlen, mert a füzetecske nem maradt fenn és a korabeli újságok sem írtak róla.46 Ugyancsak Néphistória alcímmel, hasonló terjedelemben és formátumban látott napvilágot a szerző, Szkubán Sámuel megrendelésében a Kossuth a szószéken c. füzet, kétezer példányban, de ez sem található meg a közgyűjteményekben. Címéből ítélve a politikus nemzetgyűlési beszédeinek válogatását vagy kivonatait, netán azok verses vagy prózai magyarázatát tartalmazhatta.47 *

Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban

44 Riadj magyar! 174.p.; Pogány Péter jegyzete: uo. 548-549.p.

45 Riadj magyar! 207.p. - A füzet keletkezésének történelmi hátteréről: Pogány Péter jegyzete: uo. 554.p.

46 Benda К.-Irinyi К. i.m. 398.p. - A nyomai számadás szerint szeptember 18-án nyomtatták: Riadj magyar! Pogány Péter jegyzete: 561.p.

47 Benda К.-Irinyi К. i.m. 400.p. - Pogány Péter tévesen Kiss Dániel karcagi könyvkötőt tekinti a megrendelőnek: Riadj magyar! 490.p.