A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye politikai közhangulatához az abszolutizmus első éveiben

szabályozása csak 1855-ben kezdődött meg Bodoky Károly tervei alapján. Az abszolutizmus kormányzati rendszere a közlekedés fejlesztését az egész országban célul tűzte ki. A cs. és kir. miniszteri biztos 1850-ben azt írta a nagyváradi kormánybiztosnak, hogy „az utak eddigi kezelésmódja tovább nem tűrhető.” Ebben az évben még Püspökladány és Földes között az útvonal nem készült el. Egy későbbi rendelet értelmében Püspökladánynak 500 gyalog embert kellett 3 napra kiállítani az útépítési munkálatokhoz. „Minden vonó marhával bíró gazda kavicsot tartozik hozni a Püspökladány és Báránd közti útvonalra.” - hangsúlyozta a rendelet. A járás falvainak szekerei közmunkában a nagyváradi piacról, vagy a palotai malomból szállították a

2R

kavicsot.“

Az ipari forradalom vívmányainak az elterjedésével kétségtelenül a leglátványosabb átalakulás a vasút- és úthálózat kiépülésével és az urbanizáció terén következett be. Nagyvárad ezidőtájt az ország fejlett ipari városának számított. A városban szeszgyárak működtek, vegyipari termékek, gyógyszerek is készültek. Már 1847-ben megalakult a takarékpénztár. Mint kereskedelmi központ is nagy szerepet játszott. Nagyváraddal együtt Nagyszalonta, Berettyóújfalu, Belényes és Margita nemcsak vásáraikkal, hanem megtelepült kereskedőikkel fontos kereskedelmi tevékenységet folytattak. Bihar megyében említésre méltó ipari létesítmények voltak az almaszegi, béli és feketeerdői üveggyárak.-9

Debrecenben ellentmondásos volt a gazdasági fejlődés. Megjelentek a manufakturális üzemek, több kisebb üzem is alakult. Újabb kutatások mutatták ki, hogy a városnak már ekkor volt két, a manufakturális szintet meghaladó gépjavító, illetve gépgyártó üzeme. Az egyik az „István” gőzmalomban működött, a másik egy vasúti gépjavító műhely volt, melynek építését 1855-ben kezdték meg. A debreceni nyomdászat fejlődése pedig a város kulturális központ jellegére alapo- 28 29

Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 123

28 Berend T. I, - Ránki Gv.: Gazdasági elmaradottság.. .i.m. 93., Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története.. .i.m. 192-193., A MTESZ Hajdú-Bihar Megyei Környezetvédelmi Bizottság negyed évszázada. 1973-1998. Szerk.: Angyal László András. Debrecen., 1999. 82., Bihar vármegye és Nagyvárad... i m. 283., Kecskés Gv.: Püspökladány újkori története...i.m. 187-188.

29 A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Szerk : Radics

Kálmán.. Debrecen, 1997., 25., Cseh G.: Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok megye...i.m. 15., Bihar vármegye és Nagy várad... i.m. 304, 309, 311, 313. Debrecen, története 3.k. ...i.m. 233, 235.

____________________________________________