A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye politikai közhangulatához az abszolutizmus első éveiben
124 Major Zoltán László: Adatok Bihar megye politikai... zódott. Debrecenben már 1846-ban megalakult a Debreceni Első Takarékpénztár, amely az ország egyik korai részvénytársasági formában létesített takarékpénztára volt.30 Gazdaságtörténeti jelentőségű volt az 1850. március 18-án megjelent „ideiglenes törvény” a „kereskedelmi és iparkamarák” felállításáról. Az országban több helyen létesült kamarák közül az egyik központja Debrecen lett. A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara 1850. szeptember 20-án alakult. Néhány hónappal később, 1851. február 6-án életbe lépett a szabadkereskedelem új szabályozása.31 Az agrártársadalom átalakulása korántsem volt ennyire dinamikus. A jobbágyság maradványainak felszámolása elhúzódott. A tagosítás el-elfulladó ütemben haladt előre. A paraszti kisbirtokosnak tőkehiánnyal küzdve kellett a kapitalista szabadverseny kockázatait vállalnia. A jobbágyfelszabadítás végrehajtását végül a Bach-korszak 1853-ban megjelent nyílt parancsa, az ún. úrbéri pátens szabályozta.32 A fentebbi szerény fejlődés adatai mellett néhány szót szólnunk kell még az önkényuralom szociálpolitikájáról. Az állami szociálpolitika a 19. század második felében még döntően rendészeti indíttatású volt. Eredeti funkciója az volt, hogy a korai fejlődő kapitalizmus robbanással fenyegető ellentmondásait elviselhetővé tegye, s a bismárcki fogalmazással „néhány csepp szociális olaj” legyen.33 Nagyváradon már 1806-ban megszervezték a biharmegyei közkórházat, amely később 250, a század közepétől pedig 425 személyes lett. A legrégebben azonban az irgalmas rend kórháza működött. Ugyancsak régebbi volt az izraelita kórház, melyet 1856-ban átrendeztek. A „Nagyváradi koldusápoló intézet” pedig még 1842-ben jött létre.34 Debrecenben már 1529 óta funkcionált az Ispotály nevű szegénygondozási intézmény, amely korszakunkban is fennállott, sőt a 20. század első felében is. A 30 Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története., Debrecen, 1978. 16, 151. 31 Szávav Gyula: A magyar kamarai intézmény és a Budapesti Kamara története. 1850-1925. Bp., 1927., 189, 193, 203., A helytörténetiírás levéltári forrásai...i.m. 501-502. 32 Szabó István: A parasztság történelmének problematikája Magyar-országon a kapitalizmus korában. In.: U.ő.: Jobbágyok, parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből., Bp. 1976. 353-354., Somogyi Éva: Abszolutizmus és kiegyezés 1849-1867. Bp. 1981. 61. 33 Kulcsár Kálmán: A modernizáció és a magyar társadalom. Bp., 1986. 323. Ferge Zsuzsa: Társadalompolitikai tanulmányok., Bp., 1980. 288., Berend T. I-Ránki Gv.: Európa gazdasága...i.m. 285. 34 Bihar vármegye és Nagyvárad...i.m. 339-340, 352.___________________________
