A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: A XVII. század végi kuruc felkelés és Debrecen
Sziléziában portyáztak, majd az egyesült had augusztus 15-én elfoglalta Késmárkot. A bujdosók és az erdélyi fejedelem Somlyói tárgyalására október 1-én került sor. Thököly bejelentette, hogy a budai vezér jóváhagyásával, a felkelő had új téli szállásának biztosítása érdekében egyezkedni akar az ellenséggel, de a végleges megállapodást Apafi tudtával és a Porta engedélyével köti meg. Apafi utasítására a Portán novemberben is folytatódott a Thököly és a német császár elleni hangulatkeltés, amikor Vajda László a korábbi Bécsben és Felső-Magyarországon szerzett információja alapján jelentette, hogy a Habsburg-uralkodó egy török ellenes európai koalíció kialakításán fáradozik. Thököly november 15-én Jolsván - a Portán történtekkel nagyjából egyidobén - a németekkel megkötötte a fegyverszüneti szerződést, amelyben a kuruc had szálláshelyéül Beregen és Ugocsán kívül Szatmárt is biztosították.17 32 Olveti Gábor: A XVII. század végi kuruc felkelés és Debrecen A felkelő magyarok küzdelmében a döntő fordulatot a törökorosz háború befejezése hozta meg, hiszen az 1681. február 11-én megkötött radzini béke Kara Musztafa nagyvezér Habsburg-ellenes terveinek kedvezett. Teljes mértékben igaz az a kortárs vélemény, mely szerint „az porta pénzt emésztő feneketlen örvény”. A fejedelem követeinek Konstantinápolyban jelentős pénzajándékot kellett átnyújtaniuk ahhoz, hogy májusban Apafi átvehesse a rég áhított, a magyaroknak fegyveres támogatást ígérő athnamét. A radzini béke nemcsak a török, de Lipót magyarokkal szemben folytatott politikáját is megváltoztatta. A Habsburg-uralkodó azzal, hogy az április 28-án Sopronban összehívott országgyűlésen a törvények szentesítésével megerősítette a rendi kiváltságokat és visszaállította a vallás szabad gyakorlását, a magyarországiakat igyekezett megnyerni. 1681 elején azonban ez a békülékenység elkésettnek bizo17 EOE Bp., 1894. XVII. k„ 11-12., 17-18., 20., 22-23., 67.; Angyal D.: Thököly Imre I. k„ 218-222., 225-226., 231.; DD 1909. évf. 534.; Trócsányi Zsolt: Teleki Mihály. Bp., 1972. 252. ___________________________________________________