A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: A XVII. század végi kuruc felkelés és Debrecen

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI _______________________33

nyúlt, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a két nagyhatalom, a török és német erők összeütközése a továbbiakban elkerülhetetlen.

Apafi a június 20-i fehérvári országgyűlésen a szultáni athnaméban és fermánban nyert felhatalmazás ismertetése után, megszerezte a rendek egyetértését az erdélyi had táborbaszállásához.

Thököly pedig május végén nem annyira a fejedelem parancsára, mint inkább a török segély ígéretére felmondta a németekkel kötött fegyverszünetet.

Az események láncolata szemléletesen mutatja be, hogy hogyan követi az 1670-től elszigetelten létező bujdosók mozgalmát a Habs- burg-ellenes fegyveres harccá terebélyesedő felkelés. Kezdetben ugyanazok a célok mozgatják a felkelőket, mint Bocskaiék és Rákóczi György idején, vagyis egy az erdélyi fejedelem által irányított a Habsburgoktól független Magyarország megteremtése. A kuruc felkelés ebben az értelemben a XVI. század végétől húzódó függetlenségi mozgalom része. A szűk terjedelmi keretek miatt egyelőre nem keressük a választ arra, hogy miért nem valósult meg ez a cél, hiszen más