A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Bihar megyei malmok történetéből
1919-től versenytárs is akadt a településen, mert „Sárréti Áruraktár és Hengermalom” néven egy részvénytársaság alakult, amely azonban nem bizonyult komoly vetélytársnak, mert a legtöbb üzletévben veszteséggel zárta tevékenységét a Horthy Miklós út 73. szám alatti telepén.12 13 Ez a vállalat egyébként Guttmann Emil budapesti cég érdekeltsége volt és kezdetben 1 millió korona volt az alaptőkéje, 1927-re is csupán 50250 P részvénytőkével rendelkezett (5025 db 10 P-ős részvény. A Nyíri István és Sándor vezette malmot, ahol a háború alatt két műszakban dolgoztak, 1950. januárjában már mint „Államosított Nyíri Malmot” tartották számon, vezetője 1951-ben Szabó László.14 15 1962- ben azonban már Kincses Mihály, miután Szabót fegyelmileg felelősségre vonták. 1951-től a vállalat felvette a „Berettyóújfalui Hengermalom” nevet, (Berettyóújfalu, Dózsa György út 49. szám), de 1960-ig lényegileg a régi, 1928-ból való berendezéssel működött tovább, dolgozóinak száma azonban 44 főre nőtt. Lényeges volt, hogy a debreceni Villanygyár látta el Berettyóújfalut árammal, de 1944-ben a harcok alatt a távvezeték megsérült, így áram nélkül maradt a település. Ekkor Biharkeresztesről hoztak egy dinamót a malomba, s azt beszerelve a legfontosabb közületeket, valamint még 30-40 fogyasztót villanyenergiával tudtak ellátni.13 1960-ban kezdetét vette az alapos átépítés, melynek során az üzem le is állt. A régi üzemből lényegileg csak a négy főfal maradt meg. 1962-re fejeződött be az átalakítás. Ekkor az építkezés folyamán emeletráépítés történt, s ki lett alakítva egy 104 vagon termény tárolására alkalmas raktár, de új hengerszékeket és szitákat is szereltek be. A malom kapacitása napi 80 tonnára növekedett.16 1973-ra felépült az ezer vagon termény tárolására alkalmas siló, 1975-re felvonók, tisztítók, porelszívók, zsákolok készültek. Modernizálódott az üzem. A malom ezt követően az őrlő tevékenységen túl, szárítással is foglalkozott, mégpedig 24 óra alatt 8 vagon termény szárítását végezte el, így az üzem napjainkra silózással, szárítással, terményfelvásárlással is fog12 HBML Balesetelhárítási Felügyelőség; iratai XXVII.202.12. 13 Magyar Compass II. rész 1927-1928 /Szerk: Kallós/ 684. 14 Újhelyi István: A Hajdú-Bihar megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 25 éves története /Debr., 1987./ 147. 15 Villamosítás 117. 16 Molnárok Lapja 1999. 5.szám ____________________________________________ Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 257
