A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Bihar megyei malmok történetéből

258 lalkozik. A további előrelépés a koptatói részleg rekonstrukcióján mú­lott ami - Dr. Tóth Zsolt tanulmánya szerint - a Bühler cég által kifej­lesztett és 1995-től sorozatban gyártott MTKB típusú és a MAG kft recirkulációs levegőrendszerü cirkoszeparátor alkalmazásával vált le­hetségessé.17 Ezt követően az egykor aránylag rendben tartott vidéki kis ma­lomból az ország egyik legmodernebbül berendezett malma lett. Szűcs Ernő: Bihar megyei malmok történetéből Komádi A Pénzügyi Compassok tanúsága szerint 1914-ben jött létre Komádiban az „Egyesült Gőzhengermalmok Részvénytársasága”. Ez esetben a település két üzeme egyesült. Nevezetesen a község északi részén lévő „Margit” nevű kisebb malom és Komádi déli oldalán mű­ködő „István” malom. Az egyesülés részvénytársasági alapon jött létre és kezdetben 200000 koronával, amelyet a háborús infláció miatt 1917-re 350 ezerre, 1918-ra 600 ezerre, 1923-ra pedig 12 millió koro­nára emeltek. Egyik főrészvényese T Nagy Gyula gazdálkodó, akinek a társaság 600 részvényéből 340 volt a tulajdonában (több mint 50 %!), 1930-ra 552 db tulajdonosa lett, s elérte, hogy az üzem élére ve- jét, Fazekas Endrét nevezzék ki igazgatónak. A vállalatnál az első világháború utáni évek még nyereséggel zá­rultak (1921-ben: 311841 K, 1922-ben: 1701407 K, 1923-ban: 30520149 K). Ezekben az években (1922-ben 300000 K, 1923-ban: 12 millió korona) osztalékot is fizettek. 1925-re azonban már kiütköztek a magyar malomipar általános válság jelenségei, az 50 millió lakosú piac (monarchia) megszűnése, sőt Komádi esetében Erdély, azaz a ma­lom főpiacának elvesztése is, ezért a társaság kisebbik üzemét, a „Margit” malmot le is állították. A „Nyitó Mérleg” (1925) szerint 450000 pengő mutatkozott tiszta vagyonnak, ebből 225 ezer pengőt nyilvánítottak részvénytőké­nek, a további 225 ezer pengőt pedig tartaléktőkének minősítették. A részvénytőkénél megtartották az eredeti 600 darabos számot, így egyenként 375 P-ős értékpapírból állt a részvénytőke. 17 U.o. 18 18 Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz 1929-1930

Next

/
Oldalképek
Tartalom