A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Bihar megyei malmok történetéből

rendezést, ami lehetővé tette, hogy naponta 3 vagon búzát, és 1 vagon rozsot őröljenek meg.

1924-ben a fürdő részleget is felújították és higiénikusabbá, vonzóbbá tették. A dolgozói létszámot a régi 12-17 főről 25-28 főre növelték, majd a negyvenes évekre 33-44 főre, sőt 1946-ra 51 főre emelték és hadigondozottakat is alkalmaztak.4

1947. aug. 9-én egy tűzeset volt a malomban. Fehér Sándor és Fodor István munkások vették észre a műszak előtti filter tisztítás közben, amikor annak ajtaját kinyitották, ott volt a tüzcsomó, holott villanyvezeték ott nincs, s a filter ajtaját csak tisztításkor nyitják. Innen a tűz az egész malomra átterjedhetett volna. Nehezítette az oltást, hogy a fecskendő tömlője csak 10 méter hosszú volt. Az eset után a tömlőt le is cserélték 50 méteresre, de más tűzbiztonsági intézkedéseket is foganatosítottak, pl. az egyes malomrészeket önműködően záruló vasajtókkal választották el.9 10

A malom 1930-ig csak vámőrlést, azt követően vegyes őrlést végzett.11

A kormányzati rendeleteknek megfelelően a reggel 7 órától este 18 óráig tartó, azaz napi 11 órás (ebédszünet 1 óra) munkaidőt a 30-as évek során naponta 2 órával megrövidítették, így a munkások csak délután 4 óráig dolgoztak. Bizonyos szociális juttatásokat is bevezettek. Előbb 4, majd 5 munkáscsaládnak díjtalanul lakást adtak a telepen, s ugyancsak 4 családnak 1 kh 120 négyszögöl, később 1 kh 200 négyszögöl kertet adtak, ahol a kedvezményezett családok nemcsak a krumpli és zöldség szükségletüket tudták megtermelni, hanem a ser- téshízlaláshoz nélkülözhetetlen kukoricát is. A gépházban felszerelt dinamó segítségével az üzem tüzbiztonságosabb (nem petróleumlámpa) megvilágításán túl, ingyenes villanyárammal látták el a telepen lévő munkáslakásokat is.

A dolgozóknak időről-időre rendelkezésére állott a fürdő is.

Változást jelentett az is, hogy az eredetileg szombaton, azaz hetenkénti fizetést felváltotta az elsejénkénti havi fizetés.1"

256 Szűcs Ernő: Bihar megyei malmok történetéből

9 HBML Balesetelhárítás Felügyelőség iratai XXVII.202.19.

10 HBML XXIII. 4/e 9.

11 Vámőrlés: a gazdák terményét bizonyos százalékért őrölték meg a vám alapján nyert készárut értékesítették. Kereskedelmi őrlés esetén a malom terményt vásárolt fel, azt őrölte meg, s értékesítette. Vegyes őrlés esetén mindkét formát alkalmazta a malom.