A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarország, államiság, millennium
244 perek kimenetele meghatározó lehetett a nemes család életére, hiszen ha elvesztették a pert, még a birtokuktól is megfoszthatták őket. Az ilyen jellegű pertestek jelentőségüket az a körülmény emeli ki, hogy a birtokok körüli perek családi viszálykodásra, vádaskodásra, genealógiai összefonódásokra mutatnak rá, hiszen hiteles képet nyújt a kor nemességének vagyoni tagolódásáról, differenciálódásáról. Hiszen a legtöbb nemes jobbágytelken élt, többen voltak uradalmi cselédek, sokan elszegényedtek. Az üyen nemesek, ha tiltakozással is, rendszerint fizették az állami adót. Külön összeírás készült ennek megfelelően az armális nemesekről.33 Másolatban maradtak fenn a XVI-XIX. századi nemeslevelek, leszármazási táblák és a különböző nemesi igazolások.34 Itt kell megemlíteni Osváth Pál nevét, aki az 1880-as években gyűjtötte össze a nemes családok pecsétjeit, és pecsétlenyomatait. Részben még élő személyektől vette át ezeket, illetve levéltári iratokról vágta le. Ezt a gyűjteményt egészíti ki a címernyilvántartás, amely rajzokat, leírásokat tartalmaz.35 A XIX. század második felétől megnövekvő érdeklődés a nemesség-igazolások iránt azt vonta maga után, hogy a levéltárak országszerte kezdték kigyűjteni a nemességre vonatkozó ügyiratokat. Ezeket kicédulázták, pontos jelzeteket állítottak össze, és azokat a levéltár anyagához csatolták önálló egységként. így jött létre az Osváth-hagyaték mellett a Reszeghy-hagyaték is.36 Ezek a gyűjtemények már nagyrészt nem feudáliskori iratokat tartalmaznak, hanem csupán jelzeteikkel utalnak az eredeti iratokra, és kapitalizmus korabeli feljegyzéseknek kell őket tekintenünk. így a két hagyatékot a levéltár irattárában kellene tárolnunk, de miután a korabeli nyilvántartások nem ott kezelték, csak a végleges rendezés fogja azokat máshová helyezni. A Reszeghy-hagyaték tehát Reszeghy Lajos kéziratos adatgyűjtését, feldolgozásait tartalmazza. A tematikailag szerteágazó, mintegy 3,5 fm anyag nagy részét a nemesi családok betűrendben összegyűjtött adatai. Egy kötet pedig Reszeghy Lajos 1940-ből származó tanulmányait öleli fel. Ezek a tanulmányok nem mindenkor kiforrott és módszeres kutatásokat foglalnak össze, de adalékaikkal messzemenően Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarság, államiság, millennium 33 HBML. IV.A. 12/a. 2 34 HBML. IV.A. 12/b. 35 HBML. IV.A. 12/c. 36 HBML. IV.B. 411/d.