A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarország, államiság, millennium

hozzájárulnak Bihar vármegye vízrajzának és útrajzának megismeréséhez: foglalkozott a Sárrét víztörténetével, a Berettyó, a Sebes-Körös és a Fekete-Körös , a Túr, a Hortobágy, a Csente stb. folyók leírásával. Történeti áttekintést adott a vízszabályozásról és az ármentesítésről. Jelentős anyagot gyűjtött össze a Bihar-megyei községekre vonatkozóan17: betűrendes kimutatást vezetett ezekről, s összeállította műemlékeiknek törzskönyvét (keletkezésének, illetve elpusztulásának ideje, kinek a gondozásában áll, át lett-e alakítva és mikor, irodalma, a műemléken található feliratok, milyen okleveles emlék fűződik hozzá, stb.) Foglalkozott többek között a Nagykereki várral: pontos adatokkal rendelkezett méreteiről, elkészítette alaprajzát, vizsgálta a vár építési anyagát, előkereste a hozzá kapcsolódó oklevél-másolatot. Levelezett Gyalokay Jenővel, aki a Hadtörténelmi Közlemények munkatársa volt, s tanulmányt is írt „ Nagykereki község és várának történelme és műleírása” címmel. Vizsgálta ezenkívül a Bihar-megyei földvárakat, Nagyvárad, Bálványos, Bajom, Diószeg, Pocsaj, Sarkad, Székelyhíd, Telegd stb. várakat. Érdekelte a templom-építészet is, de általában a magyar és más népek építkezési szokásai is. Tanulmányában összehasonlította a magyarok, a székelyek, a kunok, a németek, a szlávok, és a magyarok házait, vármegyénként csoportosította az építőanyaguk mibenlétét. Célja - a tanulmány előszava szerint - megtudni, hogy volt-e a magyaroknak házaik, amikor bejöttek a Kárpát-medencébe. Különösen érdeklődött a magyarok legrégibb története, és a honfoglalás iránt. Vizsgálódásai egyrészt nyelvészeti indíttatásúak: a magyarok eredetére vonatkozóan a jövevényszavakat vizsgálja. Összegyűjti a szakirodalomban írtakat, s Reguly Antal hatására győződik meg arról, hogy nem jó úton haladnak, ha a magyar nyelv török rokonságát akarják bebizonyítani. Gyűjteményében található egy kis kéziratos szótárfüzet: „Magyar-török -tolmács a Keleten utazó magyar iparosok, kereskedők, s ügynököknek a. t. kézi használatul”37 38 Igazi csemege! Árpád-kori személyneveinket csoportosítja: állatok nevétől kölcsönzöt- tek, foglalkozást feltüntetők, nemzetségre utalók, stb. Keresi a bihar szó eredetét, s Baktay Ervin hatására szláv szavakból vezeti le a vármegye nevét.39 Bihari levéltárosként elsősorban a vármegyét érintő általános történeti jegyzeteket is készített Bihar vármegye mezőgazdaHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 245

37HBML. IV.B. 411/d. 1.

38 HBML. IV.B. 411/d. 2.

39 HBML. IV.B. 411/d. 3.