A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarország, államiság, millennium

be a Királyi Kúria peres anyaga alapján. A genealógiai kutatások ösz- szefogására 1883-ban megalakult a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, s ennek folyóirata a Turul. Az alakuló közgyűlésen báró Radvánszky Béla elnök a tervezett folyóirat célkitűzéseit így foglalta össze: ,,Társaságunk...a történelem társtudományainak művelését tűzte ki feladatául. Ezek között jelenlegi folyóiratainkban eddigelé csak a sphragistikának volt tér engedve. A heraldika, diplomatika és genealógia folytatólagos művelése megfelelő szakfolyóirat hiányában akadályokra talált. Pedig csak ha ez utóbbit vesszük is tekintetbe, történetírásunk feladatai közé kell, hogy soroljuk az egyes családok történetének és származásának tisztázását, mert hazánkban egyes régi családok története annyira össze van forrva nemzetünk egész történelmével, hogy e nélkül amazt sem ismerhetjük tökéletesen, sőt a történelmi geographia megírása is csak a családok birtokviszonyainak tisztázása után lehetséges. ”25 A Turul profilja az évtizedek során nem változott lényegesen. Kezdetben talán több volt a családtörténeti tanulmány, a 20-as években pedig egyensúlyba került a címertani, pe- cséttani és diplomatikai tanulmányokkal. Jelentős változás viszont, hogy a kezdeti nemesség-orientált családtörténet az említett időszakban a polgári és paraszti családtörténeti kutatások publikálásával bővült. A Turul célkitűzését fogalmazta meg Kempelen Béla is „Magyar nemes családok” című több kötetes könyvének előszavában: „...ha kötelességünk nemzetünk történetét ismerni, kétszeres kötelességünk ez saját családunkkal szemben... ”26 Az 1911 és 1932 között megjelent kötetekben 40 ezer családról írt.

A 30-as évek genealógiai irodalmát tekintve a kutatók többsége még mindig nemesség-orientált. Szentpétery Imre - a magyar történelmi segédtudományok kiváló mestere - felhívta a figyelmet arra, hogy „ ...kívánatos lenne, hogy a genealógiai kutatások...a polgári családokra nálunk is minél inkább kiterjesztessenek. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeit a társadalom- és gazdaságtörténet is - miként ez a külföldön is történik - kitűnő eredménnyel használhatná fel”.27 Szükségesnek tartotta a parasztcsaládok történetével való foglalkozást is. Sajnos ebben a vonatkozásban 1945-ig csak kevés történt. Egyedül a Baán Kálmán által szerkesztett és 1935-ben indult Magyar

Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 241

25 Turul, 1883.53-54.

26 Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp. 1911.

21 Szentpétery Imre: Történelmi segédtudományok. Bp, 1932. 348-351.