A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: A XVII. század végi kuruc felkelés és Debrecen
23 vakmerőségéről egyik jellemző tulajdonságáról tett tanúbizonyságot, amikor az ellenség megtámadását javasolta. Ennek ellenére a többség - élükön Wesselényi Pállal - az elvonulás mellett döntött. A végbeliek a szokásos szálláshelyükön a Túr vidékén, a többiek a Bihar vármegyei Püspöki és Harsány térségében húzódtak meg. A továbbiakról Debrecen város magisztrátusi jegyzőkönyvében olvashatunk: ”...Cob Generál Böszörménybe jővén az hadak elölle ki mennek. Az után az Birót 12 magaval ki hivatván vádolta az varost, interim Gratiat adót, s ugyan akkor két Esküt Embereinket Kassara fel vitte s arestalta.” U/ Oí U/ vb /|\ /|V r|4 V|\ /J\ /|\ 1678. február 8-án érkezett meg Püspökibe Teleki Mihály titkos levele, amelyben kérte a bujdosók vezetőit, hogy miután a fejedelem nem mehet ki Magyarországra, fogadják el az ő személyét, mint privata personát és a haddal vonuljanak Kővárhoz, akkori tartózkodási helyéhez. Március 7-én, a Somkúton megtartott gyűlésükön Teleki Mihály erdélyi főurat generálisukká választották. A választott consiliariusok testületé Thökölyt a végbeli katonák összegyűjtésével és vezetésével bízta meg. A rábízott feladatot kemény kézzel hajtotta végre, s ezzel vezetői rátermettségéről tett tanúbizonyságot. „Azonban estve felé vevén az tisztek levelét is Szalókrúl írják, hogy előtanálván már is némely marha hajtó katonákat az közjónak, és az én parancsolatomnak is engedelmeskedni akarván némelyekre törvényt láttatván, kettőt bennek felakasztattak mások példájára, mely igen jól esett.” Telekire május közepéig kellett várni, mert a főúmak még egyesítenie kellett csapatait a Lengyelországból beérkezett újabb segélyhaddal. A várakozó végbeliek pedig türelmetlenül korábbi szálláshelyeikre kívántak távozni. Thököly írja naplójában: „... mégis Debreczenbűl hajtatván vala vágóbarmot, és azt osztatván körükbe [mármint vitézei között] az tartóztatja őket.”10 A végül Darócz és Tasnád között egyesült tízezres had elől Würmb gróf hatezer fős katonaságával a Szepességbe vonult vissza. Teleki Thököly javaslata ellenére sem vállalta az ütközetet a rendezetten hátráló németekkel. Ez súlyos hibának bizonyult, hiszen a felkelők Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 10 Thököly naplója i.m. 113-187.; HBML IV. A. 1011/a. 19. k, 598.
