A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarország, államiság, millennium
Dolgozatom Reszeghy Lajos, egykori levéltárosunk hagyatékát alapul véve a két világháború közötti magyar közgondolkodást vizsgálja a magyarságról, a nemzetről, a nemzet „gerincét” alkotó nemességről és a nemesség-igazolásokról. A nemzetfenntartó erő: a nemesség. „ Magyarországot az ősök kardja szerezte. A magyar államot ezer éven át a honszerző ősök ivadéka, a nemzet gerince, a nemesség tartotta fenn. Évszázadok során ez volt az alkotmány- és nemzetfenntartó erő. Ebben született, erre nevelték, nemcsak vérévé vált, művé- szetté nemesedett benne a nemzetfenntartás tudománya”. Irta a „Bihar” című hetilapban Miskolczy György a magyar nemességről. Ez a néhány sor évszázadokig uralta a közgondolkodást. A nemesség és a nemzet szó tehát egybeforrott, a „nemesi nemzet” fogalmának megértéséhez ezért szükségesnek látom röviden vázolni a nemesség kialakulásának történetét. A nemesség eredetét a honfoglalás korára vezethetjük vissza. Jelentése: bizonyos nemzetséghez, nemhez való személy. A nemesi birtok kétféle lehetett: 1. foglalási (possesio primae occupationis) 2. а királyi adományból eredő birtok (donatio). Miután nem állt rendelkezésre elegendő adományozandó birtok, a király kiváltságlevél útján nemesített. S minthogy ez a kiváltságlevél rendszerint címeradományt is tartalmazott, az ezzel nemesítetteket címerleveles nemeseknek, armalistáknak nevezték. A nemesítés egyik módja a fiúsítás volt (praefatio). Ezt általában az utolsó fiúörökös kérte leánya, vagy más nőrokon részére. A fiúsítás jogkövetkezménye, hogy a fiúsított nő a nemesi ingatlanokban úgy örökölt, mintha fiú volna. A nemesítés történhetett örökbefogadással is (adoptio), amikor a nemes ember valamely nem nemest királyi jóváhagyás mellett fiává vagy testvérévé fogadta és fekvő jószágaiban utódjává és örökösévé rendelte. Törvé- nyesítéssel is meg lehetett szerezni a nemességet, mely vagy a szülők utólagos házasságával, vagy királyi kegyelem útján történhetett. Az örökletes nemességen kívül volt személyes, személyhez kötött nemesség is. (Nem nemes nő, aki nemes emberhez ment nőül, ill. a katolikus papok.) Nemességet csak koronázott király adományozhatott. A király 232 ________________Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarság, államiság, millennium 'Bihar, 1927.. jan. 27. In: HBML. IV.B. 411 ,/d. 4. 25.
