A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarország, államiság, millennium
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 231 MAGYARSÁG, ÁLLAMISÁG, MILLENNIUM Gondolatok a Reszeghy-hagyaték kapcsán Szendiné Orvos Erzsébet Bevezetés M int ismeretes, ebben az évben nemcsak az évezredet búcsúztatjuk, de két olyan fontos esemény millenniumát is ünnepeljük, amely népünk életében sorsfordulónak számít: ezredik évfordulóját a magyar államalapításnak, és ugyancsak ezredik évét a kereszténység felvételének. Hogy mit jelent a két esemény népünk életében, azt számos konferencia, kiadvány, vezércikk és egyéb megemlékezés méltatta már, így ehelyütt csak azt említem meg, hogy a magyarság fennmaradása, Európába való szerves beépülése szempontjából nélkülözhetetlen volt a két történelmi lépés. E nélkül elsodort, felőrölt volna bennünket a történelem, képtelenek lettünk volna gyökeret ereszteni Európa közepén, s felvenni a kulturális és gazdasági fejlődésnek azt az ütemét, melynek eredményeként ma a civilizált világ országai közé tartozunk. Az államalapítás és a kereszténység felvételének millenniuma - ha okosan élünk a lehetőséggel - alkalom lehet a magyarságtudat felébresztésére, fokozására, a magyarság erkölcsi, lelki erőinek növelésére, a nemzeti összefogásra, jogos nemzeti büszkeségünk ébrentartására. Alkalom lehet a viszályok elkerülésére, a belső megbékélésre, az emberszabásúbb harmadik évezred megkezdésére. Ezért a millennium éve nem a magyarkodás, a nemzeti, etnikai kivagyiság, a magyarság más népek fölé helyezésének, a viszálykeltésnek az esztendeje kíván lenni, hanem éppen ellenkezőleg: a nemzeti identitástudat erősítésének olyan alkalma, mely tiszteletben tartja az európaiság szempontjait is.
