A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése
224 Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése irodatisztet, írnokot és nyilvántartót. E tiszti alkalmazottak mellet az altisztek a gát- és csatornafelügyelők és a gépészek. Végül a szolgák a fűtők, a gát- és csatornaőrök s a hivatalszolga képezi a személyzetet. Az Alsó-Szabolcsi Társulat, amelynek székhelye egyébként Debrecen volt még 1909.-ben is, a tiszacsegei határban végez gátépítést, a saját maga által készített tervek alapján és amelyeknek engedélyeztetése a sátoraljaújhelyi folyammérnöki hivatal által nem is ment oly könnyen. Újabb gondot jelentett itt az igénybeveendő területek megszerzése, melyeket végülis megvásárolni nem tudtak, ezért kénytelenek voltak kisajátítási eljárást kezdeményezni. A terveken a főhatóság előírásai értelmében változtatni kellett, ugyanis ,r..a tisztán betonból vagy vassínes betéttel épült zsilipek a rajta nyugvó töltéstest súlya alatt az egyenlőtlen terhelés következtében /.../csaknem kivétel nélkül megrepedtek/.../ ezért újabban a vasbetétes beton a közönséges betonnál határozottabban jobb anyagnak bizonyul..." Az tehát a módosító előírás, hogy a zsilip vasbetétes betonból épüljön.27 A társulat hasztalan fellebbez, a tervek átalakítása elkerülhetetlen. Ez idő alatt pedig lezajlik a kisajátítás is és megtörténik a kártalanítás. Ezek a körülmények azonban oda vezetnek, hogy az építés végülis csak 1909.-re fejeződik be. Mondhatni, a társulat ezzel a munkával nem volt szerencsés. Ugyanis az átvágás után, az elkészült töltésen kívül a Tiszának egy holt ága jött létre, amelyben megrekedt a víz. Emiatt egy vízlevezető csatornát is kellett készíteni, „vasvázas betoncső-zsilippel". Mire mindez elkészül, az ország már benne van a vüágháborúban (1916.) A társulat alapszabályának jóváhagyására csak 1918-ban kerül sor. Az „Alsó Nyírvíz Szabályozó Társulat” 1905-ben alakul meg. Az ugyanezen évben jóváhagyott alapszabálya a társulat célját abban határozza meg, hogy a Kék Kálló csatorna közvetítésével a Berettyó folyóba betorkoló, már rendezetett, alsó nyírvidéki vízfolyások fenntartásáról gondoskodik. E társulat főmérnöke, Benedek Lajos készít terveket a 2. sz. oldalági csatorna fölé építendő hidak építéséhez, valamint egy mellékcsatorna meghosszabbításáról.28 Ez a társulat építi meg azután (1911) Nagyiéta határában az oldalági csatornákat is. A már többször is említett Hortobágy-Berettyóvidéki Belvizeket Szabályozó Társaság 1909. november 30-i közgyűlésén megszavazza 27 Uo. 1909. 131.es. 6514.sz. 28 Uo. 1909. 128.es. 2729.sz.
