A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése
223 tyó és Er Szabályozási Társulat” is volt. 1881 és 1889 között ,Berety- tyó Istvánfenék Mezőtúr- mester szállási Armentesítö Társulat” lesz. Majd 1889 és 1905 között „Berettyó-Körösi Vízszabályozó és Ármentesítő Társulattá” alakul. A Sárrét csatorna megépítése után, 1903-ban ez a „Berettyó Vízszabályozási Társulat” kap engedélyt arra, hogy a csatornát lemélyítse, majd meghosszabbítsa a dancsházi határtól a holt Kálló ér mentén, csaknem az Új Kálló-csatorna derecskéi csúcsáig.2’ Még ugyanabban az évben engedélyt kap e társulat az oldalági csatornák létesítésére is. Ezek voltak a Futaki-, Mogyorósi-, Tetétlen-szigeti- és Róka-laposi oldalági csatornák. 1905-ben elkészül a Sárrét-csatorna előbb említett lemélyítése és meghosszabbítása is.23 24 Végül 1911-ben, a kisbirtokosok kérésére, a ,Muszáj-dű/ő” határán építeni kezdik a „Futtaki-csatornát”, amely - Nábráczky István főszolgabíró jelentése szerint - „...Püspökladány lakosságának közegészségi viszonyait is hivatott előmozdítani. ”25 Ugyanezekben az években ez a társulat építi ki „...a sárréti csatorna- víz világában...” a Szerep, Sárrétudvari, Dancsháza, Nagyrábé, Sáp és Földes községek határában a zsilipeket és mellékcsatornákat is. Végül a „Berettyó Vízszabályozó és Armente- sítő Társulat”, amely végig nagyváradi székhellyel működött, 1918. október 13-án tartja meg utolsó közgyűlését, amikor még gróf Andrássy Imre az elnöke és Pallay Lajos az alelnöke. Az , Alsó-Szabolcsi Tiszai Armentesítö Társulat ”, korábbi megalakulását követően, az 1890. évi közgyűlésén a következő vezetőséget választ: tásulati elnök gr.Dessewffy Aurél, megbízott miniszteri biztos Szokolay Emil főmérnök, társulati igazgató Dienes Barnabás, társulati főmérnök Benedek Pál és a társulati mérnök Várady Géza.26 Az Alsó-Szabolcsi, a Közép-Tiszai és a Berettyó-Körös társulatok illetékességi határát az 1892. évi, 71. 029. sz. födművelésgyi rendelet szabja meg. Részletezésétől eltekinthetünk. Viszont a Felső-Szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat alapszabálya 1902-ben kerül ismételt és módosított jóváhagyásra, miszerint a társulat székhelye Kisvárda lesz. E társulat alkalmazottai között, az igazgató főmérnök és egy központi főmérnök mellett találni szakaszmérnököt, számvevő pénztárnokot, Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 23 Uo. 1903. 112.cs. 9380.sz és 1903. 112.cs. 2299.sz. 24 Uo. 1905. 115.cs. 5911.sz. 25 Uo. 1911. 136.cs. 1549.SZ. 26 Uo. 1897. 3.CS. 189.SZ.
