A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése
222 14.825 - 856 sz. helytartósági kibocsájtvány szerint a »Debreceni Társulat« felső berettyói érdekeltséggel egyesülve »Debreczeni Berettyó Szabályozási Társulat< < az > >Ér Társulattal egyesülve, »Berettyó és Ér Szabályozási Osztály« kiválásával »Berettyó Szabályozási Társulat« lett, 1870-tőI pedig »Berettyó Szabályozó Társulat«, 1881-től 1889-ig, a berettyói ivánfoki és mezőtúri, mesterszállási öblözetek érdekeltségéből alakított »Berettyó-Ivánfoki - Mezőtúr mesterszállási Vízszabályozó és Armentesítő Társulat«, 1889-től 1895-ig »Berettyó- Körösi Vízszabályozó és Armentesítő Társulat« címek alatt fennállott társulatok berettyói öblözetének osztályának s általában berettyói érdekeltségének jogutódja; ezen alapszabályok tehát a társulat múltját és az abban keletkezett szerződési jogi viszonyoknak érvényét, folyamatosságát ném érintik és meg nem változtatják...” Az 1901. december 18-án kelt alapszabály idézett, csaknem az érthetetlenségig bonyolult része arra mutat rá, hogy az 1852. évtől kezdett szabályozás milyen sok érdeket kellett szolgáljon, ami miatt az egyes társulatok szétváltak, majd egyesültek és rendre átalakultak. Erről a Társulatról még annyit említsünk meg, hogy az 1892. június 29-én tartott nagyváradi közgyűlésükön többek között jelen van Galacz János, a kerületi vízügyi felügyelő is. De tudjuk azt is, hogy e társulat első elnöke volt gróf Korniss Károly, alelnöke pedig Kovács Béla, az akkori biharmegyei alispán. A társaság élén tizenkét tagú választmány áll. Ez a társaság kap engedélyt 1899-ben ,r.. a sárréti csatorna, illetőleg a Hortobágy - ba torkoló Hamvas csatorna és ehhez kapcsolt Futtok- és Csicsó csatornák, továbbá a Torda és Rábé belvizeinek elvezetésére szolgáló Kálló-csatornába torkoló Mérges éri csatorna kiépítésére... ”, valamint a szükséges melléklétesítmények (szivattyútelepek, zsilipek és tiltok, dülőutak stb.) kiépítésére is.:: Ez az engedély érintette a Berettyó és a Hortobágy-Berettyó csatorna közötti a belterületen Földes, Tetétlen, Kaba, Báránd, Püspökladány, Udvari, Szerep, Torda és Rábé községek határát is, illetve ezek belvízmentesítését is. E társulat egyik elődje volt, amely ugyancsak 1852-ben alakult Ladányban, a „Berettyó-Sárrét Társulat” néven, előbb „Alsó-Reretty’ó Szabályozási Külön Társulat”, majd 1856-tól ,J)ebreceni Társulattá” alakul át. Majd később lesz belőle ,felső-Berettyó Társulat”, azután „Debreczen-Berettyó Szabályozási Társulat”, végül az Ér Társulattal való egyesülés után „Berety- 22 Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése 22 Uo. 1897. 100.cs. 3114.sz.
