A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése
területére engedi le a belvizeket. Ezen azután úgy próbálnak segíteni, hogy a földtulajdonosokat arra ösztönzik, hogy mindegyik a maga földje körül „víztartó árkot ásson”. A csapadékosabb esztendőkben gőzgéppel hajtott szivattyúkkal emelik át az összegyűlt belvizet a Köselybe, vagy más mesterséges csatornába. A tőkeerősebb földbirtokosok maguk is erőfeszítéseket tesznek földjeik víztelenítésére. Forray Henrik Nádudvar határában, a Mihályhalom és Tőkehalorr nevű illetékesekkel jóváhagyatja és a munkát 1907-ben el is kezdi. Rövidesen azonban kiderül, hogy a végrehajtás mégsem a tervek szerint történik és a vármegye arra kényszerül, hogy Forrayt kötelezze a víztelenítés tervek szerinti végrehajtására. A megyei kötelezésnek azonban nincsen foganatja, mert a munka 1908-ra ugyan elkészül, de mégsem a jóváhagyás szerinti módon. A kultúrmérnöki hivatal ezekután azt kéri a megyei törvényhatóságtól, hogy csak bizonyos munkák pótlólagos végrehajtása után adja ki Forraynak az üzemengedélyt. így is történik és Forray kénytelen az elrendelt pótmunkákat elvégeztetni. De tegyük hozzá, nem mindig sikerül a magánosok által végzett munkákat ilyen simán befejezni .Gyakran kerül sor pereskedésre is, így például hosszú évekig tart az a per, amelyik Semsey Andor, balmazújvárosi földbirtokos és gróf Croui Chanel Józsefné született Semsey Róza között támad, a hortobágyi karácsony foki” csatorna tisztítása ürügyén. 7 * * * * * * * * * * * * Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 221 7. A belvízrendezési társulatok A Tiszántúl egynémely vízrendező és ármentesítő társulata már szóba került, mégis szólni kell néhány szót ezeknek térségünkben kifejtett tevékenységéről. A Berettyó Vízszabályozó és Armentesítő Társulat”, amely nagyváradi székhellyel alakul meg eredetileg, célkitűzéseit alapszabályzatában így fogalmazza meg: „...a Berettyó folyó kártékony árjai ellen létesített azon védművek kiegészítése, fenntartása és védelme, melyek a Berettyó bal partján, Szalárd Farmostól Füzesgyarmat és Darvas határáig, jobb partján pedig Szentemre községtől Szeghalom és Körösladány határáig terjed...”. Majd a 6.§- bon így folytatja: „...A Társulat az 1852. szeptember 4.-én, Püspökladányban »Berettyósárréti Társulat.«, illetve a »Berettyó-sárréti Szabályozási Társulat« cím alatt megalakult, később »Alsó-Berettyó Szabályozási Társulat«, a
