A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése
vízépítő kir. mérnök pedig 1781-ben tanulmányt tesz közzé a Tisza szabályozásának alapelveiről. Báró Vay Miklóst 1802-ben nevezik ki kormánybiztosnak a Ti- sza-völgyének szabályozási munkáihoz. Az ő megbízásából készíti el Huszár Mátyás kir. mérnök a Körösök völgyének vízrajzi felmérését is (1818 és 1824 között), aki később megbízást kap a Tisza és a Körösök szabályozási terveinek elkészítésére is. A terveket ugyan Huszár Mátyás elkészíti, de a munka megvalósítására már nem kerül sor, mindössze annyi történik, hogy néhány vízi malomgátat rombolnak le. Majd 1829 és 1834 között a Körösökön és a Berettyón néhány kisebb- nagyobb mederrendezés készül el. Huszárt ez nem csüggeszti el, sőt elkészíti a két folyó völgyének részletes helyzetrajzát is. A meglehetősen pontos munkának bizonyult művét „...Dissertatio Hydro graphica regionis fluviatilis Crisonum et Berettyó... ” címmel, könyvalakban is megjelenteti. (1823.) Huszárt követően Lányi Sámuel is elkészíti - többedmagával - a Berettyó, a Körösök, a Szamos és a Bodrog vízügyi felmérését. Magát Debrecen városát is foglalkoztatja ekkortájt a vizek elleni védekezés gondja. Ezért javaslatot készíttetnek már 1766-ban Kovács György, hites geometrával az úgynevezett ,JLili-gátja” nyomvonalának kijelölésére.6 A tervezet a következő címet viseli: „Haec Delineatio sine mensura, tantum libera manu facta est ad exprimendam Situationem aggerum, per Georgium Kovács Jur. Geometram. Perinet ad relationem super advestigatione aggeri Lili Gáttya sub genere Congr. 10. Sept. Anno 1765. factam.” Azaz, a mérőműszer nélkül, csupán szabadkézzel készült felmérés a nemes közgyűlés 1765. szept. 10-i határozatára vonatkozó javaslatot tartalmazza, a Lili-gátja töltésének nyomvonaláról. Kovács geometra rajza a következő felhívást is tartalmazza: „...Adjuk tudtára mindenkinek /.../ 1766. szeptember 30. napján a Fekete Körös körül levő vizeknek folyását megvizsgáltuk s megállapítottuk, hogy ha eleitől fogva gátakkal nem tartóztatták volna fel a Fekete Körös vizét, régen el hagyta volna a maga árkát /.../Leg jobb volna a Köles érnek el veszett régi folyását ki tisztítani...”. Majd így folytatja: „...olyan canali sokat kellene csinálni, mint а Тек. Nemes Bihar Vármegye...” csináltatott a Sebes Körösön. Végül a tervezetet és az azon lévő megjegyzéseket a geometra így hitelesíti : „...Haec Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI____________________________207 6 HBML Bihar vármegye közgyűlési iratai IV. A 1/ b II. fasc.86. sz.
