A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Tóth Ágnes: A kaszinó szerepe a reformkori Debrecen életében

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV

81

nyebbek... A házak csekély kivétellel földszintesek, náddal födöttek és tűzfallal fordulnak az utcára. Az utcákon kövezetnek híre sincs, csupán a legélénkebbeken vannak lerakva gerendák a gyalogjárók számára. A lakosság túlnyomó része református, ezeknek életmódja, sötét ruházata és a tartózkodásom alatt szűnni nem akaró borongós időjárás együttvéve igen rideg benyomást keltettek. E vallásfelekezetnek itt van a Kollégiuma. Az épület szabálytalan, ódon, roskatag, nagyon hasonlít a mi szegényházainkhoz... A Kollégiumon kívül a városnak legfőbb nevezetességei a debreceni pipa, guba, kenyér és négy országos vásár... 1793. június 23-án távoztam a rideg és komor Debrecenből...”8

Idézhetnénk Petőfi Sándor véleményét is a városról, aki többször megfordult itt és annak szellemi és társasági életéről lesújtó véleménnyel nyilatkozott. „Voltál-e már Debrecenben barátom? Láttad-e a pusztai várost, vagyis-e városi pusztaságot? Ha porba vagy sárba akarsz fulladni, csak ide jöjj, itt a legkönnyebben célt érhetsz; de az orrodat jól befogd, mert különben, mielőtt megfullnál, a guta üt meg a szalonnaszagnak miatta. Mennyi szalonna, mennyi hízott disznó van! A szellem mégis oly sovány, hogy csak úgy csörög a bordája, éppen, mint az idevaló híres talyigáslovaknak. Itt, ha vesznek is könyvet, tán csak azért veszik, hogy bele szalonnát takarjanak.”9 *

A polgárság nagyobb része valóban csak vegetatív életmódot folytatott, a könyvek és az új eszmék kevésbé érdekelték őket, s ha valaki az ő magatartásuk alapján kívánta megrajzolni Debrecen arculatát, valóban elmaradottnak kellett tekintenie a várost. „Ezeket a tömegeket csupán a gazdálkodás mindennapi menete, a hagyományos termelési rendszer problémái foglalkoztatták, s távol álltak attól, hogy a kor nagy követeléseinek megértésére, sőt támogatására készüljenek” írja Komoróczy György. A szellemi élet irányítói a kollégium professzorai, akik tanulmányaikat az akkori nyugati világ szellemi központjaiban, Svájcban, Hollandiában, Angliában végezték. Igen erős a kollégium kultúra kisugárzó ereje, a debreceni és tiszántúli reformá- tusság szellemi életét formáló hatása. Még ha a vizsgált időszakban ez az értelmiségi réteg kezdi is elveszteni kapcsolatát a külföldi szellemi

8 Balogh István: Cívisek társadalma, Debrecen 1946 52. p.

9 Petőfi Sándor válogatott prózai írásai, szerk. Lukácsy Sándor, Budapest, 1950.

Úti levelek Kerényi Frigyeshez III. levél 1847. május 14