A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Tóth Ágnes: A kaszinó szerepe a reformkori Debrecen életében
82 mozgalmakkal és gondolkodására egyfajta konzervatizmus lesz jellemző. A református kollégium haladó mozgalmai már nem a kollégium irányítása alatt, hanem azzal szemben bontakoztak ki. A mozgalom szellemi irányítója ifj. Péczely József, aki nézetei miatt profesz- szortársaival is ellentétbe került. Eötvös Márton szerint „ő volt a reformkor nagy és igazi prófétája Debrecenben”. 1809-ben a lakosság 7,3 %-a kereskedelemmel, 45,9 %-a iparral és 46,8 %-a földműveléssel foglalkozik. 1847-ben már kicsit más a kép: kereskedelemből 11,3 %, iparból 47,5 %, földművelésből 41,2 % él.„Az bizonyos, hogy sem a XVIII. században, sem a XIX. század elején Debrecen még nem parasztváros, de viszont a fenti adatokból is látszik, hogy nem is újkori polgárság él benne.”10 A távolsági kereskedelem kiterjedése visszaszorul, bár a XIX. század elején a város 4 országos vására vetekszik a pesti vásárokkal, és a Tiszántúl legnagyobb gazdasági eseményének számít. A várost azonban egyoldalú termeléspolitika jellemzi. A nagyarányú nyersanyagkivitel mellett a termékek helyi, ipari feldolgozására nincs megfelelő kapacitás. A kereskedelmi tőke nem tört be az iparba. Az ipar megrekedt a céhes keretek között, s ez szintén gátolta a kapitalista fejlődés megindulását. Az újkori Debrecen társadalma már nem olyan egységes összetételű sem népesség, sem vallás tekintetében, mint korábban. A gazdasági fejlődés és folyamatos betelepedés révén nő a város lakosságának száma és emelkedik a polgárjoggal nem rendelkezők aránya. A polgár /civis/ és a nem polgárjogú /hospes/ városlakók számaránya a XIX. századra az utóbbiak javára módosult. Debrecen követe 1844-ben azt állította, hogy a városban hozzávetőleg 50.000 lakosra 5.525 polgátjogú személy esik, tehát a lakosság hozzávetőleg 11 %-a. Mit jelent a polgárság e sajátos kategóriájának, a cívisnek a fogalma? „A debreceni cívis nem nemes, nem jobbágy, nem kapitalista, vállalkozó vagy munkás, nem is iparos, de nem is paraszt. Ellenben mindezeknek a kategóriáknak anyagi és szellemi tartalmából van benne valami anélkül, hogy döntőmódon érvényesülhetne akármelyik Tóth Ágnes: A kaszinó szerepe a reformkori Debrecenben 10 Balogh István I. m. 41. 11 11 Balogh István I. m. 55.
