A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Tóth Ágnes: A kaszinó szerepe a reformkori Debrecen életében
nagy erő, ha közösen dolgozik egy célra” - írja Világ című munkájában. Ez a cél lebegett a szeme előtt, amikor barátjával, Károlyi Györggyel együtt a Pozsonyi országgyűlés ideje alatt kaszinót alapítottak. Később ez áttette székhelyét Pestre és 1830-tól, mint Nemzeti Casino működött tovább. A kaszinót és általában az egyesületeket, ahogyan a Világban is írja korántsem mint célokat, hanem mint a „célhoz vezető eszközöket” tekinti, ahol a társadalom különböző rétegei egymással találkozva, vitatkozva, továbbá művelt és kellemes társalgás és szórakozás, valamint hazai és külföldi lapok és könyvek olvasása és megbeszélése révén művelik magukat, kifejlesztik a polgári társas élet művelt formáit”. /Dessewffy József Taglalatára válaszolva és vele vitatkozva hosszan elemzi az egyesületek és kaszinók szükségességét és hasznát/. A pesti Kaszinó megnyitásakor Széchenyi így fogalmazta meg annak célját: „hogy hazánkban is legyen egy olyan megkülönböztetett, díszes összegyülekező hely, melyben főbb és előkelőbb és jobb nevelésűek, eszes, értelmes férfiak a társasági rendnek mindenik osztályából egymással, vagy barátságos beszélgetés végett találkozzanak vagy többféle politikai újságokat s hasznos gazdasági, tudományos, művészi hónapos-írásokat olvashassanak, magukat pedig üres óráikban illendően mulathassák s hogy ha ezutánra több magyar főbb úriházak az esztendőnek egy részét itten Pesten töltenék - a Casinoban egyúttal kényelmes vendéglőt is lelhessenek.”4 Ekkor már 175 részvényes tagja volt a kaszinónak.A kaszinó nem volt zártkörű intézmény - bár tagságának jó része a főrangúak köréből került ki. A különböző társadalmi osztályok képviselőinek találkahelye volt, ahol lehetőség nyílt vélemény cserére, vitatkozásra, s ily módon hozzájárult a feudális kötöttségek lazulásához is. Az addig többnyire külföldön tartózkodó főurak jó részét is sikerült a Kaszinó révén Pestre csalogatni. Széchenyi szándéka szerint, - aki már nem azonosította a nemzetet a nemességgel, hanem a haza minden lakóját beleértette a nemzet fogalmába,- az értelmiség legjobb képviselőinek is otthonul szánta a Kaszinót. S ő maga ajánlotta felvételre, a pesti polgárság tekintélyes tagjai mellett, az irodalmi élet számos kiválóságát már 1830 júniusáHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 77 4 Ilk Mihály I. m. 8-9.
