A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Tóth Ágnes: A kaszinó szerepe a reformkori Debrecen életében
78 ban. így a régi történelmi nevek /Széchenyi, Károlyi, Keglevich, Dessewffy, Jósika, Wesselényi család/ mellett megyei, városi, bírósági tisztviselők, táblabírók és ügyvédek, kereskedők, gyógyszerészek, orvosok, tudósok, írók és művészek nevével is találkozhatunk a kaszinó tagjainak sorában. Az alapító szándékával nem tudott azonosulni az arisztokrata tagság, s nem fogadta szívesen a kaszinó író és művész tagjait. A fagyos légkör is ösztönzője volt annak, hogy a pesti írók és értelmiségiek, egy külön egyesületet alapítottak Nemzeti Kör néven. 1840-ben a kaszinó tagok száma 500, 1847-ben pedig már 574 és szinte valamennyien a reformeszmék képviselői voltak. Az. 1830-40-oe óvekben bár Széchenyi hangoztatta a kaszinó politikamentes jellegét, mégis itt szervezkedett a főúri ellenzék és tárgyalta meg teendőit, sőt 1840-től már Kossuth hívei is szép számmal vannak a tagok között. 1845-ben Széchenyi félve a hatóságok beavatkozásától illetve a kossuthi eszmék terjedésétől, szükségesnek tartotta az alapszabályok kiegészítését a következővel: „a casino egyesület semmiféle politikai színre mutatható lépést vagy határozatot nem teend, mely a végrehajtó hatalom rendeletéivel összeütközésbe jöhetne.” Az alapító félelme nem volt alaptalan, mert Sedlnitzky rendőrminiszter a pesti kaszinó működését kezdettől fogva figyelteti és a titkos jelentések, arról szólnak, hogy itt lázító tevékenység folyik. Széchenyi így ír erről 1840. január 3-án Fáy Andráshoz intézett levelében „... a Casino sohasem volt azért felállítva, hogy általa politikai elveket vívjunk ki, hanem egyedül concentráció végett. S éppen ezen oknál fogva, mivel a Casinonak semmi színt viselnie nem szabad, mindent kerülni kell, ami a kormánnyal ujjhúzásra mutathatna...”5 A külföldi folyóiratokból, munkákból a kaszinó tagjai mélyebben megismerhették azokat a politikai, közgazdasági, gazdasági problémákat, amelyek iránt éppen a polgári reformok keltették fel az érdeklődést Magyarországon. 18 hazai és külföldi folyóiratot járatott rendszeresen a kaszinó. A könyvtár fejlesztésére kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektettek. Eleinte évi 1.000-1.500 forintot fordítottak könyvvásárlásra, de igazán akkor indult fejlődésnek, amikor Dessewffy Aurél gróf nagy értékű könyvtárát 1842-ben a kaszinónak Tóth Ágnes: A kaszinó szerepe a reformkori Debrecenben 5 Ilk Mihály I. m. 34.
