A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Kefegyárak Debrecenben
282 Szűcs Ernő: Kefegyárak Debrecenben mert az üzem termelésének 1957-től már 55-60 %-a exportra ment. A debreceni gyár jó minőségű árui iránt nagy volt a kereslet, újabb országok jelentkeztek igényeikkel. A felfokozódott igénylések miatt az üzem története során először - két műszakra állt át /1957/. A második műszak termelése szinte teljes, egészében exportra ment. Az ugrásszerű fejlődést mutatja, hogy míg 1955-ben 8 109/m Ft, addig 1958-ban 15 965/m Ft lett a vállalat termelési érték tervszáma. Tulajdonképpen az igények nagyobbak voltak az előírt tervszámoknál, de ez utóbbiak teljesítése is nehézségekbe ütközött, mert felsőszinten nem jött létre a kellő egyeztetés a termelési igény és az anyagkiutalás területén. Ilyen körülmények között érthető volt, bár a jelentős ráfizetéssel járó finom- áruk termeléséről nagymértékben eltolódott a termék előállítás alacsonyabb áru, kevés veszteséggel gyártható áruk felé, a vállalat továbbra is veszteséggel működött, ezért évente 2,2 - 3,5 %-os veszteségtérítést kapott. Az említett termékváltozás fővonása volt, hogy az állati szőrökből készült drága készítmények - amelyek iránt különben is csökkent a világpiacon az érdeklődés, helyett müszálas árukat állítottak elő. Csakhogy az ehhez szükséges anyagokat Angliából és Olaszországból kellett beszerezni, ami igencsak rontotta az export rentabilitását. Mindezek a mutatók akkor kezdtek némileg javulni, amikor a magfar ipar is képes lett hasonló műszálakat készíteni. Miután a jövedelmezőség javult, érdemes volt a termelést is fokozni, s ennek érdekében üj gépeket állítottak be a gyárba /1960/. Ezek főrésze Svédországból érkezett. Közülük pl. az egyik marógép teljesítménye kétszerese volt elődjének. Teljesen felújították a stan- coló műhelyt, ahol 24 tömőgép, illetve fazonmaró-levágó dolgozott. Kicserélték a famegmunkáló részleg avult gépeit is. :Ezen cserék után termékbővítés is sorra került, mert az 1959-ben előállított 50 - 6C kefeféleség helyett, az új berendezés segítségével 110 fajtát készítettek, A változások, pl, az állatiszőrök helyett a műanyagszálakkal való gyártás növelte a világpiaci érdeklődést a debreceni készítmények iránt, A megrendelők tábora 35 - 40 országra gyarapodott. Ez maga то után vonta a munkáslétszám 60 fővel való emelkedését is, egyrészt újabb külföldről beszerzett gépeket állítottak üzembe az ARTEX révén, mégpedig nyolc darab programvezérlésű, rendkívül nagy telj esi t- 37 38 37 Hajdú-Bihari Napló, 1960, május 19. és július 13. 38 Tóth József: I.m. 20. old.
