A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Kefegyárak Debrecenben
280 Szűcs Ernő: Kefegyárak Debrecenben azért is, mert új gépeket csak a helyrehozhatatlan gépek helyére szereztek be. A további, lendületes újjáépítés azonban megtört. A minisztérium 1953. július 1-én megszüntette "Kefeipari Egyesülés"-t és az egyes vállalatokat "leadta" az illetékes tanácsoknak. Sajnálatosan azonban az Egyesülés fennállta alatti intézkedéseket nem rendezték vissza, így a debreceni vállalatot sújtó "profilrendezést" sem, azzal a problémával együtt, hogy nem lehetett abbahagyni a valutaszerzés szempontjából folyó ráfizetéses termelést sem. Az exporttermelés után azonban a vállalat már nem kapott térítést. Közben a minisztérium leállította az előzőleg betervezett, de még ki nem utalt további összegek kifizetését. így minden gond (elvitt gépek pótlása, modernizálás, fejlesztés, ráfizetéses termelés) a helyi tanácsra hárult, ami jelentős feszültségek eredője lett az üzemvezetés és a helyi tanács között. A problémák ellenére sikerült az üzemnek a kivitelét növelnie. Pl. 1952-ben termelvényeinek 25 %-át, 1953-ban már 70 %-át tudta exportálni, mintegy 30 országba szállított árut, igaz, mint már utaltunk rá; az export növelése emelte a veszteséget, és ezt "népgazdasági érdekből" nem lehetett visszafogni. A veszteséget a gyáron belüli körülmények is fokozták. Sok volt a gépállás, az alacsony munkabérek miatt gyakran jelentkezett munkaerőhiány is, de a szervezetlenség is gyakran mutatkozott. Kiderült az is - egy központi ellenőrzés során -, hogy az újjáépítés folyamán olyan hanyagul építette fel a megbízott vállalat a szárító helyiséget, hogy tevékenységét meg kellett kötbérezni.36 Ráadásul bevezették az állandó "normaigazítási" rendszert, ami már 1952. júniusában 7 %-os kereset csökkenést jelentett a dolgozóknak. Ennek következtében sok jó szakmunkás hagyta el az üzemet, a kedvetlenül végzett munka sok selejtet eredményezett, lazult a munkafegyelem. A szubjektivitásokból eredő bajokon kampányok indításával, "verseny mozgalmakkal" törekedtek javítani. Lett is 1954-1955 folyamán az üzemnek 80 okleveles, 68 jelvényes sztahanovistája, 38 kiváló dolgozója a 165 főnyi munkásból és 38 fő alkalmazottja közül. (Az alkalmazottak aránya a munkásokhoz viszonyítva 20 % alá csökkent!) 1955-re 3518/m Ft értékű exportot adott az üzem, a tervszámhoz viszonyítva 124,4 %-os teljesítéssel. 36 3 6./ HBML Kefegyári iratok- Jegyzőkönyvek XXIX 52/a 1.
