A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Makuch Bertalan: A Debreceni Honvédegylet története
zonyítja, hogy a 48-as alkotmány vélt visszaállítása a parasztság értelmezésében elválaszthatatlan volt az 1848. évi jobbágyfelszabadítás esetleges tovább fejlesztése.16 17 A város politikai szempontjából az volt a döntő, hogy az új kormány és az új városvezetés felkarolni látszott a honvéd-ügyet és ezzel legalább hangulatot tudott teremteni a kiegyezés mellett. Ezek a szociális morzsák természetesen korántsem voltak elégségesek ahhoz, hogy a Deák-párt politikai ellenzéke ne használja - s mintegy politikai érvekkel - akarta a kiegyezés népi-társadalmi bázisát szélesíteni. A remélt hatás minimális lehetett, s csak mérsékelhette az ellenzék népi táborát. Bizonyára országosan is érvényes megállapítást tett az a főszolgabírói jelentés, amely úgy ítélte meg, hogy „nem ez az eszköz Kegyelmes uram, mellyel az izgatásoknak eleget lehet tenni... Mindaddig, míg elégületlenek méltán állíthatják, hogy a nép sorsa az alkotmány helyre állításával semmit sem változott, terhei semmit sem könnyűitek, sem hírlap, sem hivatali tekintély az izgatások hatását megsemmisíteni nem képes. A nép az alkotmány visszahelyezésében rejlő - bár óriás nagyságú - előnyöket érteni, érezni nem tudja, de ha a kormányt védő Deák párt hívei számíthatnak a nép érdekében tett, s általa érzett anyai könnyebbülésre is, akkor az izgatások ellen könnyű a győzelem”. Az idézett vélemény Debrecen alsóbb társadalmi rétekeire is vonatkoztatható. Az alsóbb társadalmi rétegek helyzetén a kiegyezés közvetlenül szinte semmit sem változtatott. Mindamellett tévedés volna a kiegyezést kizárólag ilyen álláspontból megítélni. A kiegyezés hétköznapjai ugyanis korántsem csak és kizárólagosan az uralkodó osztályok érdekeinek megfelelő következményekkel jártak. A város éppen 1867-ben vállalt kötelezettségeket az elszegényedett községi tagok és a vagyontalanul elhalt lakosok árváinak eltartására. Következett az a pezsdülés, amely Debrecen gazdasági életében társadalmi struktúrájában az alsóbb társadalmi rétegek számára is megteremtette a minimális, legalábbis az osztályon belüli mobilitás némi lehetőségét. A helybeli Honvédegylet politikai elveit illetően egyéb, egyébként nem a kormánypárthoz tartozó egykori honvédtábornokok, Klapka, és Türr által képviselt csoportjához, hanem a balközép párti Perczel Mór politikai álláspontját támogató egyletekhez állt közelebb. Politikai szempontból ez azt is jelentette, hogy - külö234 ______________________Makuch Bertalan: A Debreceni Honvédegylet története 16 HBML X 209 4cs. 1908 17 HBML Tanácsi iratok IV. В 1109/1 5095/867. Irinyi id. mű 277-278
