A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Makuch Bertalan: A Debreceni Honvédegylet története
235 nősen 1867 őszétől - túllépve a segélyezési akció kereteit, mintegy kifejezetten politikai jellegű programként az önálló magyar hadsereget, a honvédség újbóli felállítását követelte. A honvédség a debreceni Honvédegylet értelmezésében összetett szerepet töltene be. Nélkülözhetetlen tartozéka az államnak, mert hadsereg nélkül nincs állam. Politikailag pedig az lenne a kettős feladata, hogy egyrészt védelmet biztosítson a kívülről „ármánykodó és bennünket elnyeléssel fenyegető” titkos rendszerekkel szemben, másrészt megóvja a nemzetet „nehogy valamiképpen az ellenpontja az ellentétbe tévedjen el és anarchiának, forradalomnak martalékává váljék.”18 Ez a kétirányú, egyrészt a kormánypártiságon túllépő önálló magyar hadsereget követelő, másrészt a kormánnyal való együttműködésre, mitöbb, a „trón megoltalmazására is kész” politikai program tükrözte Debrecen társadalmának politikai magatartását. Bevallott funkcióján túl pedig azt a lényegi szerepét is betöltötte, amely az emigráns Kossuth kiegyezésellenes hatásának és a szabadságharc volt honvédéi esetleges forradalmi erjesztő szerepe kizárásra szolgált. Simonffy Imre főkapitány - egyébként volt 48-as tiszt - ezt a kifejezetten osztály-szempontú antidemokratikus szemléletet később az alakuló magyar honvédség tisztikarának kiválogatásánál is képviselte. Pleininger Ferenc, volt 48-as honvéd-tisztet, aki 1849-ben századosi rangban tette le a fegyvert Komáromban, egyszerűen azért nem találta hivatalból alkalmasnak tiszti szolgálatra, mert „mert vagyoni állására nézve szegény”, közönséges kézi munkával kereste kenyerét, s bár annak idején a legjobb harcosok egyike lehetett, már társadalmi helyzeténél fogva sem tartozik a műveltebb osztályba.19 A Honvédegylet 1867 és 1892 közötti időszakából kevés információ van, mivel az anyag nagyon hiányos. A fennmaradt név és igazolvány-alapkönyv alapján 1888-tól tartalmaz néhány adatot. Közük a tisztikart: elnök: Csutak Kálmán nyug. Ezredes; pénztáros: Fonó Mihály, ellenőr: Bártfay János. Választmányi tagok: Németi József, Fekete István, Újvári József, Gyöngyösi Gábor, Kuner Mihály, Léder Pál, valamennyien altisztek. 1888 márciusában rendes közgyűlést tartottak. Ezen az igazoló jegyek készítéséről tárgyaltak. Ez így szól: „Mely a folyó 1888 évi március havában tartott Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 18 HBML Tanácsi iratok IV. В 1103/1 6507/1867 Irinyi id. mű 279 19 Magyar Országos Levéltár MEK 26 1868/356 A marosvásárhelyi főszolgabíró 1868 március 15-én kelt felterjesztése. Irinyi id. mű 279 __________________________
