A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - D. Tóth Béla: Hajdúszoboszló és Debrecen határvitája a 19. század közepén
218 gyalóküldöttség vezetője, április 6-án kérte a szoboszlóiaktól, hogy most már végleg zárják le az ügyet az egyezség aláírásával. 1848. április 7-én Kiss János, Szoboszló főhadnagya (már nem hadnagy! -ТВ) levelet írt a debreceni tárgyaló küldöttségnek. Érdemes néhány sort ebből is idéznünk: „... azon szerződés pontjait, mellyeket Sz. K. Debreczen Város és H. Szoboszló Város Küldöttjei közösen szerkesztettek, ... mai nap tanácskozás alá vévén, annak minden kitételeit hellyben hagyni és részéről is megerősíteni érvényesnek ösmerni kívánja. Azomban, mivel az Árokszeg két felé osztása a nép előtt, - mellyek jelenlegi általános viszonyoknál fogva az általános nép érzelmeit méltányolni szükséges, - külömben rokonszenvet nem talál; kéntelen továbbra is a Nádor által kinevezendő bíróság mellett maradni, azon esetben, ha akármellyik fél is a tettleges visszafoglalást 16 évek múlva akadályozni kívánná.”40 Ismételten megállapíthatjuk: mesteri fordulat! A március 15-ei események után alig három héttel, már átlátta és megértette a szoboszlói vezetés, hogy csak akkor maradhat a helyén továbbra is, ha intézkedései során a népet nem hagyja számításon kívül. És azt is a debreceniek tudomására hozták, hogy a „mostani eredmény dús Ország gyűlés által már egyrészben elrendeltetett, s ezen törvény fojtán itten is nem sokára szélesebb alapon fekvő Tisztujítás, és így a közviszonyok egy újabb rendszere fog bekövetkezni, - addig ezen tárgyat felfüggeszteni, és akkorra halasztani méltóztassanak,” - ha már egyszer a politikai helyzet így alakult. E nagyfokú politikai érzékenység mellett figyelemre méltó az a fentebb idézet mondata is a szoboszlóiaknak, hogy Debrecen egyezzen bele a nádori bíróság illetékességébe, ha majd 16 év múlva valamelyik fél esetleg nem adná vissza önként az Árokszegi (Isten földi) területet. Ez az újabb kívánság valószínű, hogy semmi mást nem szolgált, mint ismételten megkísérelni, hogy Hajdú birtoknak ismertessék el azt, ami Szabolcs vármegye, illetve Debrecen területéhez tartozott. De ez a kívánság alapul szolgálhatott a politikai változásra hivatkozó tárgyalások felfüggesztéséhez is. A Nagy Sándor debreceni tanácsos által vezetett egyezkedő küldöttség ezután a levél után megállapította, hogy a szoboszlóiak D. Tóth Béla: Hajdúszoboszló és Debrecen határvitája... 40 Azt nem sikerült kideríteni, hogy miért éppen 16 évben határozták meg az Árok- szeg felosztásának idejét,____________________________________________________
