A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - D. Tóth Béla: Hajdúszoboszló és Debrecen határvitája a 19. század közepén
Lajos tanácsnok, Lente Pál jegyző és Oláh Jakab helyettes népszónok társaságában. Hajdúszoboszló város tehát csaknem teljes közigazgatási tisztviselői karával képviseltette magát, s fogadta el, de még nem írta alá a közösen elfogadott egyezséget. Az egyezség a csaknem egy éve tartó és igen mozgalmas események sorát - ekkor még úgy tűnt - lezárta. Megállapodtak, hogy:- „Sz. K. Debreczen Város Elepi pusztájának Kelet-Déli szegletén fenn álló szeghatár-dombhoz nyűgöt felé első határdombtól, mely az úgy nevezett Czitra halom mellett észak felé esik, - a második határ dombig, s ettől ismét a harmadik határ-dombig, mely az úgy nevezett Hegyes halom mellett Északra esik, egyenes határvonal huzassék. E vonal válassza el örök időkre Sz. Debreczen Város Elepi pusztájának ezen három, egymástól messze távolságra eső határ dombok melletti részét H. Szoboszló Városnak az Eleppel e vonalban határos birtokától;” Megegyeztek abban is, hogy mindkét város a saját birtokából két - két ölnyi területet kihagy az út számára, s ennek mindkét oldalán árkot ásnak a csapadék elvezetésére, illetve az út ide - oda tolásának a megakadályozására. Arra is kitértek az egyezkedők, hogy a lakosság eddig az új útig is zavartalanul közlekedhessen. „H. Szoboszló Város kötelezi magát, hogy a Méltóságos Gróf Gyulai család birtokában lévő Hegyessi puszta és a Szoboszlói birtok közt, a Kunpál halmától, a már első pontban említett Czitra halomig vezető határ úthoz, a maga földjéből ugyan annyi földet, minden per nélkül ki hagy és ád, mennyire T. Szabolcs Megye, akár köz gyülésileg, akár rendőrileg ezen út szélességének kihagyására a Gróf Gyulai családot, a Hegyest érdeklőleg kötelezni fogja.” Az Árokszeg vagy Isten földje nevű és köznyomás39 alá vett területet, és az ezt körül folyó Kösely medrét is, annak közepéig felmérték, két részre osztották, s megállapodtak abban, hogy az Angyalházi pusztára vezető és az elepi puszta mellett is elhaladó úton kihagynak 10 ölnyi területet. Az így megosztott területet 16 évig, mind Debrecen, mind H. Szoboszló saját céljaira használhatja. Hajdúszoboszló küldöttsége hazatért, majd néhány nap múlva jelezte, hogy módosíttatni kívánja a már elfogadott egyezséget. Július 216 _____________________D. Tóth Béla: Hajdúszoboszló és Debrecen határvitája... 39 Közösen használt terület elnevezése, amelyen mindkét város közösen legeltette állatait.
