A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén
73 A pálca, furatos és börtönbüntetések előfordulási számát ösz- szevetve kiderül, hogy lényegesen többször adott ki a bíróság testi büntetést, mint szabadságvesztést. Az "arestom”-büntetések legalább ötödénél a száraz kenyéren és vízen való súlyosbítást is megítélték. Az arestomhoz kapcsolt testi fenyítés sem ritka. Évente 1-2 férfit ki is tiltottak a városból. Az egész időszakban 2 alkalommal találtunk közmunkára vonatkozó büntetést. 1741-ben a rendszeresen káromkodó, verekedő, atyját megtagadó ifjút, Szomódi Sámuelt "jóllehet már jobbulását is alig remélhetni", ifjúságára és Atyja instantiájára tekintettel a Tanács 3 hónapi munkára ítélte, amelyet "itthon vasban" kellett letöltenie.46 A tanúk szerint 1,5 éve “nem volt egy hétig józan” a felesége s a maga jószágát vesztegető, verekedő, káromkodó Beliért Ferenc kötélverő cívis, akinek büntetésül két hétig a Kardos-háznál kellett meszet hordania béklyóban, s éjszakára az arestomba mennie.47 A katonaállítás idején a toborzásban olykor a bíróság is közreműködött. Szarka Pista, aki korábban Kraszna vármegye katonája volt Somlyón, még ott megbüntettetett paráznaságért, amit szeretőjével Debrecenbe jőve sem hagyott abba, sőt bűnét tetézte iszonyú káromkodásokkal, valamint azzal, hogy a diószegi iskolamestert véletlenül (!) hátba lőtte. A 60 pálca kiadása után a “benn lévő" ujváriánus gyalogregimentbe küldték.48 Debreceni János 1748-ban "Innepek napján" (karácsony) az Anna utcai csapszéken egy kálnokiánus katona fegyverébe, ruhájába beöltözve királyné szolgájának adta ki magát, káromkodott is. A bíróság, hogy "disciplinára szokjék" az ujváriánusokhoz adta.49 A férfiakra vonatkozóan valamivel több adat áll rendelkezésünkre, mint a nők esetében. A “C” városi polgárságot jelző betűt 47 vádlott neve előtt találtuk meg. Tapasztaltuk, hogy a jegyzőkönyvből olykor el is maradt, különösen ha visszaeső bűnösről volt szó. A céhbeli mester jelzés szintén cívisre utal, mivel a céhtagságnak a concívisség alapfeltétele volt.50 A cíviseknek a büntető igazságszolHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 46IV. A. 1018. e. 5. k. 251.1740. júl. 2. 47 Uo. 750.1744. júl. 18. 48IV. A. 1018. e. 6. k. 82-83.1745. aug. 7. 49 Uo. 454.1748. dec. 30. 50 Rácz István: A cívis fogalma. Déri Múzeum Évkönyve. 1985. Debrecen, 1986. 78. A szerző a polgárjog legfontosabb elemei között sorolja fel a céhtagságra felvételt.
